Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. I. Igeképzés - 161

982 UGOR ALAKTAN, I. kuivaa- (Vp. kuivda-) siccare, arefacere (kuiva aridus, siccus) | koverta- (Vp. koverda-) excavare (kovera excavatus, concavus) | tasaa- a>qualem facere, planare, cogequare (tasa aequus, planus). Lapp : -d, illetőleg -t (végvocalissal -de a lappF.-ben, -te a IpS.-ben; meg mind a kettőben... s-te ; v. ö. lpF. frequ. -d ellenében IpS. -t, fent 23. 1.); használatában egészen a finn denom. -danák megfelelő képző. Példák: lpF. suddode-, S. suddote- peccare, vétkezni (svddo peccatum) \jednade-, S.jdnate-vocem edere, hangozni (jedna, jdna vox, sonus; f. adne-iiSl ddntd- [aánda-] vocem edere, vociferari) | loppede-, S. loppete- veniam dare, concedere (loppe venia; v. ö. f. lupa : lupaa-) | vaivede-, S. raivete- affligere, contristare (vaive rniseria, calamitas; f. vaiva: vaivaa-) \ bikkadeteeren (bikka teer) | varde-, S. varrté- bluten, vérzeni (varra blut) j bivteste-, S. pikfaste-, pikteste- vestire (bivtes, piktas, -tes vestis) | S. svaineste- als knecht dienen, szolgálni (svaines knecht) | ganalde-, S. kanalde- lacrimari, könnyezni (kadnel, ganal lacrima) || stb. — Jegyzet. Vannak jelentésük szerint denominalis eredetüeknek mutatkozó olyan igék is, melyek mostani alakjukban a hozzájuk tartozó névszótőkkel lényegesen megegyezők. Hogy azoknak egy részében -d volt a kiszorult denom. képző, olyan esetekből tűnik ki, a melyekben az eredetibb teljes alak még meg is van (míg a -j képzőhez tartoznak, melyek a IpS.-ben ugyan már e-végüek, de a IpF.-ben ennek ellenében jellemző i végvocalist őriztek meg); pl. lpF. corbma- és corbmade- mit der faust schlagen, öklözni (corbma faust; S. cormote-, cormete: corbmo) || giella-, S. kiále- laqueos tendere (kiale, giella laqueus) | maidno-, S. maino- és mainote- laudare (-no laus) | sárva-, S. sebre- participem esse (sdrve, sebre consortium; v. ö. finn seuraa- : seura) \ dabme-, S. tabme- glutinare (-me glutinum). Mordvin: -d (végvocalissal mdM. -di, -de, E. -do, de) — «azt v. azzal-tevést» jelentő denom. igék képzője; példák: mordM. sormadi-, E. sormado- sticken, malen, schreiben (sorma buntwerk, stickerei, schrift) | tárdede- mit dem spannstrick fesseln, nyűgözni (tdrde- spannstrick, nyűg) | lemde- benennen (= f. nimedd-, nimed-; lem, lemé name) | E. Idzde- hinzufügén (= f. Hsad-; Uize zusatz) | kstirde-, E. scerde- spinnen (v. ö. finn kehrdd-; kistir, scere spindel) | samirdi-, E. camordo- hinken, sántítani (samir, camor lahm, hiukend) | pejede-, pejde- lachen (tkp. azáhne flet-