Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Ismertetések és birálatok - Budenz József: Felelet. Nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin »A magyarok eredete« cz. munkájára. II, 5. 6. 1

26 BUDENZ JÓZSEF : FELELET, II. tett szólásban is, t. i ez : «schneiden, brechen». — A dolog, abban van, hogy _Uo nikiah nem csak omariage (ehe, verehlichung)», hanem különösen ezt is teszi: «dot, douaire: heiratsgut ( = y^je mehr, welches der ehemann seiner frau auszahlt). Az említett szólás pedig a kir- «brechen» igével is fordul elé: nikiah kirmak, a mit Z. szótára így magyaráz: »der braut od. frau ein heiratsgut anweisen, eigentl. brechen r= einen bruchteil des vermögens dazu bestimmen» (a mi magyarul megfelelőleg így mondható: «nikiahot szakítani))). Hogy e szólásban «schneiden, brechen»-féle igének (kij-, kir-) csakugyan helye van, mutatja annak változata más török dialectusban: Budag. II, 108. azerb. kabin kesdirmek «>Ke-HHTL, BH^aTL 3aMyjKT> (verheiraten [den sohn, od. die tochter]), tkp.«kabin s elmei den lassen [kesdir-]; ^>\6 kabin (perzsa szó) pedig «dos quam uxori constituunt» ; s ezzel a kazáni-tatár ezt mondja: keiben kijmak ((házasságot kötni, ehe schliessen» (Bál., ki azomban itt is az igének «binden» jelentését fölveszi). — Ezek szerint a nikiah kijmak szólás korántsem követeli, a mint első tekintetre látszik, hogy az eddig «schneiden» (zerschneiden, zerstüeken) jelentéssel ismeretes tör. kij- ige mellett meg egy külön kij- «kötni, binden» igét vegyünk föl; ez a kij- «schneiden» úgysem más mint a kir- «brechen» változata, mely szintén az említett szólásban szerepel (annak tekinti V. úr is: EtWb. 91. sz.); végre nincsen abban semmi csoda, hogy a törökség is «schneiden»-féle szót alkalmaz az «entscheiden, endgültig bestimmen, abmachen» fogalomra, a mint ezt más nyelv is tette (pl. a magyar is a szabigével: árt szabni, törvényt szabni) : v. ö. tör. kes- (kis-) : «couper» és «décider de q. eh., déterminer, conclure un marché» (behá kesildi írBHa óbLia onpe^-fcjieHa, der preis wurde bestimmt). j'aka «nacken: a nyak hátsó része* 329 (N. 310); — lásd fent: NyK. XVII, 444. Öeg-,cig- (kaz.) «szőni: weben» 548 (N. 491) 1., m. sző«weben» mellett; — lásd fent 3. §., meg 4. §. (XVII,473.) SoJc- (t. t.) ((bemenni, bejutni, belekeveredni: eingehen, hineingelangen, hineingeraten» 631 (N. 538) 1., m. szók- ((sich gewöhnen» mellett; — fent 5. §-ban (10. 1.) SÜnr-, SÖr- (kirg.) «beledugni: hineinstecken» és sür- (t. t.) «szúrni, beledugni: stechen, hineinstecken» 548 (N. 491) 1., m. szúr- »btechen» mellett; — lásd fent 5. §-ban (6. 1.).