Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Ismertetések és birálatok - Budenz József: Felelet. Nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin »A magyarok eredete« cz. munkájára. II, 5. 6. 1

TÖRÖK NYELVÚJÍTÁS, 6. 21 2253. gaguci сватъ, сводникъ, посредникъ (faiseur de mariage, marieur, marieuse, entremetteur, entremetteuse), Schmidt 235. «freiwerber, kuppler», s figyelmet érdemel, hogy a mongolban gagura «zwischen.» sigin (tör.) «vár [festung]» 299 1. (N. 280. nincs meg); m. szín [schuppen] mellett || Stud. csak: siginja «kleine festung» (innen átvette Budg. I, 700); megvan az ige, melyet V. úr is fölhoz: t. t. sigin- (alt. sün-) «sich bergen, Unterkunft oder schütz finden» í oszm. sigin- «se réfugier, chercher asile, s'abriter», Budg. I, 700. помещаться, укрыться, прибегнуть къ защитт. (platz finden, sich bergen, schütz suchen); — megjegyzem, hogy az alt, alak sem sün-, hanem sigin- Altgr. SÍj- (kirg.) «simítani (!): gleiten» 627 (N. 542). 1., m. sík mellett || a kirg. sidir- поспътпно вхать igéből, melyet V. úr sijdirnek írt s így fordított: «simíttatni: gleiten lassen»; lásd fent a 69.1.: hozzá járulhatott még a kaz. sijpa- (V. így) «simítani, czirogatni: glätten, streicheln», a mely Bál.-nál így van: sijpa- streicheln. sivil, sivl (t. t.) (N. sivil, sül) «szemölcs : warze» 545 (N. 490). 1., m. süly, sül mellett || V. úr maga mondja, hogy «ebből az újabbkori (davon das moderne) sivilß, sivilfik», — azaz, hogy voltaképen csak ez utóbbi van meg: Budag. I, 651. oszm. sivilge (Z. sivilße és sivilßik pustule); — csudálom, hogy V. úr a m. süly mellett nem hozta föl inkább a csag. siijel «warze» szót (Stud.; v. ö. Budag. I, 650. tob. siijel бородавка, warze; Bál. kaz. söjcil hühnerauge, warze; — a 660 (N. 568). lpon V. úr így: «am. szömölcs, szöm'örcs [warze] a török sivilg, sivilgik [warze] szóval rokon» ; itt már a -j, -$ik is látszott fontosnak. Ьатитгь (kirg.) «marha, birtok: vieh, besitz» 509 (N. 469). || a kirgiz (és pedig mongol eredetű) barumta, barimta «raubzug» szóból; lásd bővebben, fent 5. §., 3. 1. B) Újonnan képzett szók. astiJc (t. t.) «alj, aljazat: unterläge» 588 (N. 523) 1., m. ászok «unterlegter balken» mellett || ez az astik tehát származéka volna a több tör. nyelvben használt ast («unteres») szónak s a vége érezhetőleg összehangzik a m. aszok-val; — Stud. fölhoz ugyan egy astik (azerb.) szót, de ezen jelentéssel: «Ohrgehänge der frauen»