Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Ismertetések és birálatok - Budenz József: Felelet. Nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin »A magyarok eredete« cz. munkájára. II, 5. 6. 1

22 BUDENZ JÓZSEF : FELELET, II. (ez tehát az as- hangén, aufhángen» igéhez tartozik); «unteres, unterlage»-féle astik-nak szótárainkban semmi nyoma sincs. árit- (csag.) «soványítani, bánkódni (!): mager machen, hármen» 587 (523), m. árt- «nocere» mellett || fölhozza még, a mi meg is van: csag. arik «mager» (Stud. árig, arik); — árit- ige is fordul elé, de «reinigen, putzen« jelentéssel Stud.; árit- «soványítani» csak amúgy lehetséges causativuma ennek: csag. kaz. aru-, ari- noxyjrfcTL, ycTaTt (mager werden, ermatten) Budag. I, 34. kaján, hajgcLTb (t. t.) «sima, csúszós: glatt, schlüpfrig)) 531 (N. 481). 1., m. kigyó mellett, (a melylyel MUgSz. a finn kaljame «glatt, schlüpfrigw szót vetette egybe) || megvan: oszm. (nem t.t.) kaj- «gleiten, rutschen, kriechen, ausgleitenw (Budg. cK0Jib3iiTi>, noji3aTi>), s de ennek participiuma kaján még sem fordítható «glatt»-nak; a kajgan meg ennek tat. alakra való átfordítása. kapat- «erhaschen v. fangen lasseno, és: capat- «schlagen lassen», 237 (N. 217) 1., = magy. kapat- és csapat-, mint a kap- és cap- tör. igék causativumai, a melyek a m. kapat- és csapat- causativumokkal oly tökéletesen egybehangzanak, hogy azokat csak egy a magyar nyelvben is jártas «török-tatár» ember képezhette Hogy ez alkalmasint maga V. úr, a nyelvújító, volt, abból sejthető, hogy e causativumok a török szóképzés szokása és szabálya szerint csak úgy volnának lehetségesek, ha az alapigék nem kap-, cap-, hanem kapa- és capa-nak hangzanának, — s hogy tényleg a török szótárak helyettük csak ezeket a causativ alakokat ismerik: kaptur-, captur-, v. ö. Budg. II, 3. I, 452. jakun- (csag.) «sich bessern, javulni», 603 (N. 531) 1., m. gyón-,gyovon- «beichten» mellett. — V. úr így deríti föl ennek a jakun-n&k mivoltát: «A ma már nem használt jakun-ból (aus dem heute nicht mehr gebráuchlichen jakun) származott javun, magy. gyovun». Értsd: «aus dem von mir gebildeten;aA;Mrc stb.» Alapja a jak- «wohl tun, behagen» Stud. Budg. jagill- (csag.) «kellemes v. jó lenni: angenehm v. gut werden«, 612 (N. 537) 1., m. jó bonus és gyógyul- «sanari» mellett; — nem található ez a csag. jagul- sem Stud. ben, sem Budg., sem Pavet d. C-nél; EtWb. 122 sem hozza föl; de az igaz, hogy a m. gyógyul mellett szemre való. — V. ö. jakun. fajit- (t.t.) ((kinyújtani: ausdehnen» 620 (N. 541) 1. || a jaj• ausbreiten, verbreiten» igétől; maga Y. úr megvallja, hogy ez a