Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)
Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35
IDEGEN ELEMEK A V0TJÁK NYELVBEN. 147 tűnő, hogy az ugor nyelvekben előforduló török elemek külömböző dialektusokból valók (a magyar pl. egy régibb csuvas dialektusból és a kunból, a cseremisz a mai csuvasból, a votják és zűrjén főképen a kazáni tatárból, a mordvin — mint egyes tényekből, pl. a ritka amik ,kósz4 szó előfordulásából következtetni lehet — ismét egy más keleti tőrök nyelvből, végűi a vogul-osztják főképen a szibériai tatárból) s más részről az is nyilvánvaló, hogy az egyes nyelvek átvételei külömböző időkben is történtek, legrégebben a magyar és mordvin, újabban a cseremisz és votják nyelveké. Egyéb nyelvek idegen elemeivel különösen tanulságos az, hogy minő fogalmi kategóriákba sorakoznak, a mennyiben ezekből következtetéseket lehet vonni a nyelvileg érinkező népek műveltségtörténetére. A votják-török elemek ezen szempontból nem értékesek ; mert a kölcsönvétel aránytalanul történt s hogy nem épen szükségből, bizonyítja az, hogy az idegen szó mellett ugyanazon fogalomra néha két, sőt esetleg több eredeti szó is találkozik, a mire itt-ott rá is mutattunk. Fontosabb kérdés ennél, hogy a törökségnek melyik része volt az, mely a votjákra ily nagy mértékben hatott; vagy pontosabban szólva — mivel a történeti körűitekintés már eleve is feljogosít, hogy kölcsönadó felekűl a tatár és csuvas nyelveket tekintsük, mennyiben lehet ezt nyelvészeti okokkal is bizonyítanunk s mily nagy az egyiknek és másiknak hatása? Mindenesetre kétségtelen, hogy a votják-török elemek aránytalanul nagyobb tömege nem a csuvasból került. Ezt igen könnyű felismerni, mert a csuvasnak sajátságos, a többi egész törökségtől elütő hangfej]ődóse van, úgy hogy ha a votják-török elemek első sorban ezen nyelvből valók lennének, ama jellemzetes hangtani vonásoknak első tekintetre fel kellene tűnniök, a mint határozottan feltűnnek a cseremisz és magyar nyelvek török elemeiben. Ezen negatív tények ellenében vannak positiv hangtani bizonyítékok, melyek különösen a kazáni-tatárból való átvételre utalnak. Ilyenek 1) a szorosabb egyezés a magánhangzók hangszíne tekintetében. Ismeretes tény ugyanis, hogy a kazáni tatárban köztörök o, ö, e hangoknak u, ü, i, köztörök u, ü, i hangoknak o, ö, e felel meg; a votják-török elemek jórészt szintén u hangot tüntetnek fel köztörök o ellenében s viszont o-t, ö-t köztörök u, ü hangokkal szemben, mint: votj.-tatár bus leér: köztör. bos, bujou farbe: ktör. bojak, bar kreide: ktör. bor, buldant- auf-10*
