Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Ismertetések és birálatok - Budenz József: Felelet. Nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin »A magyarok eredete« cz. munkájára. II, 5. 6. 1

10 _ BUDENZ JÓZSEF: FELELET, П. 624. piszok (schmutz): csag. pecek «folt: N. 544 fleck» ; — Stud. pecek «ein zuckerl (sucrerie), eine grasgattung»; becek «zierrat (ornement); Budg. 324. picik, bißik иголька, nadel; — NyK. VIII, 169. még nem hozott föl V. úr «folt»-féle csag. pecek szót m. piszok mellett. 631. szók-: t. t. sok- «bemenni, bejutni, belekeveredni, belebotlani: N. 538. eingehen, hineingelangen, hineingeraten», Budag. I, 710; — Budagov így: tat. suk-, oszm. sok- вбивать, вколотить,, набивать, вложить во что, прятать (azaz: einschlagen, einrammen, vollschlagen, hineinlegen v. hineinstecken in etwas, verstecken) ; meg sok- ударять, бить; ткнуть, ткать; ковать; колоть, рЪзать [скотъ] (azaz: schlagen, hauen; stossen, stechen, einstecken ; schmieden; stechen, schlachten [viehl); meg: жалить, укуснуть (stechen, beissen: von schlangen, bienen); v. ö. Stud. suk- «hineinstecken, stecken, stechen» ; — V. úr a «bemenni» jelentést óhajtja, mert ezt tekinti a «szokni (bele-sz.)» etymonjának: «v. ö. a német ,gewöhnen és hineinkommen* szavakat». 637. tönk: csag. tönk (1. fent 3. §.) «a fának legalsóbb része,, vég, tö; N. 551. unterster teil des baumes, ende, stumpf»; — Stud. töng grund, boden (eines gefässes), stamm; — Budagov nem ismer ilyen jelentésű töng v. tüng szót, s Pavet d. C. sem említ ilyet; azt látom, hogy az Abuskából került, t. i. ennek magyar fordításából:: Jo»J' töng »bor alj a, üledéke, seprűje», a mi hibás, mert az Abuska eredeti textusa ^Ja *—jfwá = «weingefass»-nek magyarázza e szót, a mihez a fölhozott versek is illenek. E szerint az. Abuskabeli Jo.J' nem más mint a perzsa (illetőleg a perzsában is előforduló) tüng «urceus (collo brevi et orificio angusto)», s így is vette föl (az Abuskabeli verssel együtt) Pavet de Court, «jarre á ouverture étroite, vasé pour le vin» és Budag. I, 408. «всякая посуда для вина (gefäss für wein)», és a kalkuttai szótár szerint «каменная посуда (steinernes gefäss)». De hasonló magyarázattal vette azt föl V. úr csag. Stud.-be is: tüng «eine grosse kanne für wasser oder milch», úgy hogy most e szótárban egy szóból kettő lett: helyesen: Hing «gefäss», hibásan: töng «grund,stamm»-635. tegez : kirg. teges tegez: N. 550. k ö с h er», Badloff III, l.lp.; — Badloff kirgiz textusában így: tegtis, fordításában így: napf: «wird speise in den napf (tegäskä) gegossen». 236 (N. 217). köz («zwischen», azaz: között) = tör. kat (csak а