Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

IDEGEN ELEMEK A VOTJÁK NYELVBEN. 117 és t. kandala poloska, büdösféreg (1. Nyőr XI, 196).—-cser. undula poloska; mord. kend'al poloska. 378. kesir, kisir möhre, gélbe rübe. — t. kiser murokrópa; csag. kééit gélbe rübe Stud.; oszm. kesver, kisver daucus carota (Zenk. 752); csuv. kizer id. — cser. keser répa. 379. kijik tier, kőik elén (cervus alces). — csuv. kajik wildes tier; t. kéjek vad állat; csag. kük wildes tier Budag. II, 178; alt. kijik id., ak k. wilde ziege, antilope; kojb.-kar. kik ziege, ak k. rentier; oszm. gejik, gejk, geik hirsch. Ugyané szó változataiul tekinthető votj. kijkaj, kika tier. 380. kis weberkamm. — csuv. yié weberkamm (Őep,a;o). 381. kobi schöpfkellé, schöpfgefáss. — csag. kopka wassereimer, kopa eine schale, trinkgefáss Stud.; oszm. kopa, kupa trinkgefáss, becher, schale Zenk.; jak. yobo eine hohle metallene kugel (vieh-glöckchen); v. ö. ujg. kobing weingefáss Budag. II, 69; jak. yomuos schöpfkelle. Ugyané szóval egyezik az orosz KyÖOKTb pokal, becher. — niagy. kupa. 382. komacau mühselig, unruhig. •— t. komacau akadály; kumacav unruhe, sorge, beschwerde; verwirrt, unruhig Budag. II, 93. 383. kornak ratte. — csuv. yoma otter, fischotter, yumi zobel ; t. kama vidra; alt. kamdu id. — cser. koma vidra (NyK. VI, 199); v. ö. magy. hőd (mely alakilag az alt. kamda-nak felel meg pontosan) és köztörök konduz (t. kondoz, alt. kondus, csuv. yundur | cser. undur) ,hódf. 384. koni, koni eichhörnchen; kopeké, das k. eine griwne, vitton k. halber rubel, su k. rubel; konijal- eichhörnchen jagen. — alt. kojon, kujan hasé; kojonuk (= v. koni) id. (diminut.) Budag. II, 98; t. kujan nyúl; csag. kojan kaninchen Stud.; kún coyan lepus Cod. cum. 97. 385. korai waffe, werkzeug. — t. korai eszköz, szerszám, fegyver; t., kirg. kural geschirr, geráte Budag. II, 73 ; kún korai instrumentum Cod. cum. 233; bask. kural fegyverzet (NyK. XVII, 377). 386. köj motte. — t. köjd moly; csag. küje motte Stud.; kirg. küje id. Budag.II, 171 ; oszm. güva motte, miibe Zenk.; csuv. küva id.; alt. kuja id. 387. kuc ,keresztc

(ku.ce cogaskisa: t. kacka kazaklanib Nacs. 41). — t. kac kereszt, kac-koc keresztűl-kasúl; kún kac, hac, ghac