Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

116 MUNKÁCSI BERNÁT. rün; ujg. kas der yu-stein, nierenstein, jade Kud. 222. és Budag. II, 15 | mong. yas-cilayun jáspis Schmidt. 146. V. ö. oszm. kas: kasla- fassen (einen edelstein) Zenk. 370. kaska kahle stelle, blásse. — t. kaska hóka, csillag (ló homlokán); csag. kaska ein auf der stirne gezeichnetes pferd Stud.; kirg. kaska eine blásse habend (von pferden) Budag II, 16; csuv. yoska kahle stelle, blásse (bei pferden), koksa kahl; kún kaska calvus Cod. cum. 234. 371. kata lederner schuh. — fc. kata nemezcsizma; az oroszban is van KOTH (plur.) ,lederne bauernschuhe'. 372. kaudan ,fűnek neve, mely gyökerén szárad' (Gavr. 82.1.; NyK. XVII, 278). — V. ö. kirg. kan, altes, verdorrtes gras, kaudak, kaulak avarfű Budag. II, 29; csuv. katan ,csalán' ebben: k.-pir nesseltuch. — magy. katáng cichorie, wegwarte. 373. kauin, kaun kürbis. •— t. kauin sárga dinnye; oszm. kavun, kaun melone, zuckermelone; ujg. kagun, kavun melone Kud. 221; kún coun pepo Cod. cum. 126. 374. kaza ziege. — t. haza kecske. — cser. kaze, kesá kecskebak, kecske. Tekintve az orosz K03á ,ziege' hangsúlyát, nincs kizárva az oroszból való átvétel sem. 375. kem mássig, gemüssigt, ma-k., mar-k. wie viel, so-k., ta-k. so viel, so sehr; kema lange, kema ul- sáumen, verweilen, zaudern, kemala schon lange geschehen, kemalas lange; kemtem unermesslich, übermássig.—jak. Mm maass; zeit; noch, noch immer; kámkam von zeit zu zeit; alt. kem, kemjii (kemdií) maass, zeit | mong. kem maass, ziel, termin Schmidt. 149 ; burj. kem maass, zeit Castr.; tung. köm : kám-dnr, kdmgur maass Castr. 376. kem beispiel, muster, vorbild. — v. ö. ujg. keh bild, form Kud. 215; alt. kep vorbild, muster, modell, form; jak. kicíb form, gestalt J mong. keh form, vorbild Schmidt. 147; burját yep form für kugeln Castr. Kétségtelenül ide tartozik az oszm. gibi ,-ként, módon' szó is, melynek azerb. mása kimi (Budag. 11,182), m-vel úgy mint a votj. kem. •— magy. kép. 377. kenéal, kenéali eidechse. — Tudvalevő, hogy természetrajzi nevek gyakran még dialektusi viszonyban álló nyelvekben is más-más fajokra vonatkoznak. E szerint a votj. kenzal-nak lehet mása a magy. hangyái, s vele egyező a csuvas yintla wanze (Kiioni.)