Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

114 MTJNKÁCSI BEENÁT. tében a többes-számi -jos képzőt sejtjük (így: culgajos, culgjos, cnglos, cugles). — mord. culka, culka harisnya. 346. dan herrlichkeit, éhre, dánjai- preisen, eriieben, dano gesegnet, gepriesen, bevorzugt. — t. dan dicséret, dicsőség, hír; kirg. dan ruhm, éhre, Budag. I, 550. Eredeti szónak látszik sirit pracht, herrlichkeit. 347. dem verstand, einsicht, wissen. — csuv. Un gedáchtniss, verstand és köztörök trn seele, hauch. L. demlal- (77. sz.). 348. digu reis. — t. döge, dögo rizs; ujg. t'úgi, azerb. dilgi id. Budag. I, 403. 349. dombiro zither, balalaika, — t. dambra három húrú czitera; kirg. dombra eine art guitarre Budag. 1, 566; t. dumbri id. u. o.; keleti tör. dümri handtrommel, trommel, pauke Zenk. 350. gozi, fjOz, zoz heuschrecke, heimchen. — v. ö. sdreska, sareska heuschrecke, grille; alt. sigirétk, csuv. sircik hausgrille | mong. carcayaj heuschrecke Schmidt319; burját társa, társa, tárca id. Castr.; tunguz tart'e, tarci grille. A v. gozi egy, ezen alakok alapján fölvehető *sarci szónak (v. ö. burj. tárca, tung. taréi) elváltozása, v. ö. erre nézve zürj. sors kamm des hahnes és v. r

fuéki kamm der vögel. •—Ide tartozik talán a magy. táska is e h. *sárska. L. sircik (222. sz.). 351. gauda leiche. — t. gdiidd a lest törzse; oszm. gövde rumpf, körper, leib Zenk.; csag. köde körper Stud.; kirg. kdudd, azerb. gögdd körper, rumpf Budag. II, 147. 352. igi uhu. — t. ögü jabalayi nachteule (jabalak bagoly) Budag. I, 148; csag. ökii-japaiak id. Stud.; oszm. aga, ögü eule, uhu Zenk.; kojb. ügü, kar. hiigii id.; ujg. ügi id. Kud. 198; kún ugu bubo, noctua Cod. cum. 106; alt. iikü uhu, grosse horneule; csuv. üge id. — cser. iingö, üngd (bagoly) talán szintén ide való. 353. iétir fusslappen (statt des strumpfes). — t. istir kapcza. 354. izi mütze, i$ Gavr. — v. ö. csuv. idek, silek mütze. — cser. eslek, eslok sapka (NyK. IV, 34-0). 355.j«Z erholung, das ausruhen. — t. jal nyugalom, pihenés; kirg. galiá. Budag. II, 337. 356. jambas, éambas lende. — t. janbasi tompora; alt. janbas hüfte, lende; kirg. janbas seite; tob. janlmz, jamuz weiche, dünnung am körper (naxi>) Budag. II, 342; csag. janbas neben an,