Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

IDEGEN ELEMEK A V0TJÁK NYELVBEN. 10S> I, 421; csuv. tigis id.; v. ö. alt. tekéi és köztörök töz, tiiz (oszm. düz) id. Az igei alapszó kitűnik csag. tingis vergleichung, gleichstellung, tinge-, tingle- vergleichen alakokból. Van azonban tina (tin, tefi), tig ,gleieh' névszó is. Egyéb deverbalis képzések mutatkoznak a következő törökvotják szókban : 304. aldaur ungegründet, fálschlich; umsonst, vergebens. — A török alda- ,lügen, betrügen' igének egyik elavult, vagy legalább forrásainkban ki nem mutatható származéka, a -gur (eredetibb -guz) képzővel. — L. aldal-, aldanci (68. és 208. sz.). 305. jemis, jontii, jumis frucht. — t. jimes gyümölcs; csag. jemis gedörrtes obst Stud.; frucht, beere, kirg. jjimis id. Budag. II, 367; oszm. jemis frucht, obst; alt. jimisid. és ,nahrung, speise'; kim jemis, yemis, giemis fructus Cod. cum. 125, 28, 89; csuv. Urnái nahrung, speise, futter; a tör. je-, ji- (alt. jij-, jak. síd- [sibin], csuv. si-) ,enni' igének származéka. — mord. imis bogyó (NyK. V, 162); magy. gyümölcs. Ide sorozható, a speciálisabb ,bogyó' értelemmel., még: v. Tomis kirsche. 306. karául wache. — t. karauÜ, karául őrizet; csag. karagol? karául wache Budag. II, 48; alt. karául, karul id.; oszm. karául? karavul, karagai, karakol wache, schildwache, vorposten, patrouille Zenk.; csuv. yoral id. | mong. /arabul wache, aufsicht Schmidt. 139; v. ö. tunguz karúiéin wáchter Castr. ; alapszava a tör. kara,sehen, beobachten, hüten' ige. — zürj. karaol, karául, karaur wache; cser. orol, uroul őr; osztj. karául őrzés (NyK. XI, 185). Az oroszba is átment a török karául, úgy hogy akár innen is kerülhetett az emiitett ugor nyelvekbe. 307. tinis still, ruhig. — t. tinta csendes, nyugodt; csag. tinc ruhig, still, sicher Stud.; kirg. tins, azerb. diné id. és ,zufrieden. friedlich' Budag. I, 740; v. ö. t. tin- nyugodni, megnyugodni, csag. tin- ruhen, aufhören, rasten; oszm. din- id. P) Tatár és csuvas eredetű (nem köztörök) névszók. 308. aktik: aktigaz , végre' (inmarlen vösezlen a. mar kii van= t. xodaj imaninin kaldiyinda nej süz bar í Nacs. 64). •— t. aktik végső, utolsó, maradék; csag. a/tik enkel Stud.; bask. aktuk, aktik das letzte, überbleibsel, rest; nogaji tat. aktik enkel Budag. I, 68„