Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

108 MUNKÁCSI BERNÁT. pas, kakpas birkenrinde; alapszó tör. kap-, kab- ..födni* (1. kapka és kah 282. és 145. «.). 297. kücergec bild, beispiel. — t. kücergec példa, minta; abschrift, kopie, vorschrift Budag. II, 145; származéka a t. kücer,átszállítani, áttenni, fordítani' szónak (1. köcir- 41. sz.). Török -kin (-gin, -kin, -gin) képzős igei névszók: 298. azi/in lüderlich, schlecht. — oszm. azgin verirrt, ausschweifend, moralisch verderbt, zügellos Zenk.; csag. azgun id. J3udag. I, 37; alapszó az- ,eltérni a jó útról, kicsapongani'. L. az-, •azdir- azginlik (4., 5. és 196. sz.). 299. erkin ruhig. — t. irken szabad; csag. irkin, irkün, irken í'rei, ungezwungen; geráumig Budag. I, 188; alt. erkin: e. bérbej wider willen; alapszava egyezik az erik-éYel (1. 276. sz.). — L. erkin-, erkinlil; (78. és 200. sz.). 300. salkim frost, kálte. —• t. salkin hűvös, hideg; csag. salkin .kühl, kait Stud.; kiihler wind; kirg. salkin kühl, kait (salkam windig) Budag.I, 690; alt.salkin,salgin wind; kún salkun, salkon ventus Cod. cum. 181., 78; jak. salgin lüftchen, luft; csuv. soligim, solgin, sogim kait j mong. salkin wind Schmidt 343; burját halken, halkin, yalkin, salke id. Castr. Az igei alapszó kitűnik ajak. salgii(salgijabin) wehen, blasen, ujg. salik wind (Kud. 254) szavakból. — Megfelelő jelentésű eredeti szók: kódon frost, közit (zürj. kögid) kálte, frost, sijam kait, kühl. Török deverbalis -iz (-iz, -is, -is), -Ír képzővel alakult melléknevek : SQí.jatír viel, genug. — t.jitár elég; csag. jeter genug, ausreichend Budag. II, 349; oszm. jeter id. Zenk.; a köztörök jet-, jit(jak. sit-, csuv. sit'-, kojb. fit-, kar. fit-) ,anlangen, erreichen, ausreichen' igétől származik. •— cser. jattir genug Zol. 70. — L. jet- (25. sz.). 302. jetiz stark, klug; verleumder, /. murt künstler, meister. — t. jitez gyors, ügyes; ugyancsak &jit-,jet- ,erreichen' (l.jatir) igétől alakúit, olyforma jelentés-fejlődéssel, mint a magyarban is ért- ,verstehenc

ér- ,erreichen' mellett. 303. tegis steil, gerade, gleichmássig. — t. tigez egyenlő; •csag. tiges eben, flach Stud.; t. tigiz, tigilz, gleich, eben Budag.