Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

106 MUNKÁCSI BERNÁT. gast | mong. yonok nachtlager, eine ganze tageszeit Schmidt 161 ; alapszó köztörök kon- (t. kun-, jak. yon-; mong. yono-J ,übernachten, sich niederlassen'. — cser. yuna, yana, una vendég (NyK. IV, 350). 288. kuro stroh, halm, aram k. stoppel, kuroes voll stroh. — t. kara üres növényszár, málnabokor; kún kovra dumus Cod. cum. 135; csuv. yura verdorrtes grass, korik gras, kraut, korik-udi lycopodium complanatum (acneHMKa); csag. kuruk trocken, trockenes holz, stock; alapszó török kur-,száradni' (jak. kür-, csuv. yura-, csag. kuru-, t. kori-, alt. kurga-, oszm. kuru-. — niagy. kóró (1. NyK. XVII, 97). 289. kurok ráuber, dieb, kurokal- rauben, plündern. — t. karak rablás Bál. 177., karakói rabló u. o.; csag., ujg. karak raub, ráuberei, karakói, kirg. karakéi ráuber, dieb; csuv. yoray, yorays id.; alt. karak: kara kei ráuber; kún karak: karakói praeclo Cod. cum. 213; alapszóul felvehetni a kara- ,sehen schauen, warten, suchen' igét, további «lauern, auflauern, insidiari»-féle értelemben. De van igéül is csag. karak- «rauben, plündern» Stud. — osztj. yoraysi, yoraksi ráuber. 290. tarlau féld. — t. tarlau ackerfeld, viehweide; azerb. tarla aufgeackertes féld; kirg. tarlau féld (grasfeld); csag. tarlig ackerbau Budag. I, 331 ; oszm. tarla acker, saatfeld Zenk.; kún tarlov arvum Cod. cum. 180; kojb. tarlay, tarlag acker | mong. tarjalang acker Schmidt. 234.; alapszava mutatkozik a köztörök tara-, tari- ^áen', tarka- jZerstreuen' szókban (1. v. tarask-, tarkaúk-60. és 61. sz.). — Igen szembetűnő a magy. tarló stoppelacker, stoppelfeld (régebben egyszerűen szántóföld': a cumulis itur ad rus Bissenorum, vulgo Besseneu-tliorlou ; Arpádkori új okmányt. I, 332.) szónak alaki és jelentésben' egyezése a felsorolt török alakokkal s Vámbéry már régen (NyK. VIII, 178.) egyeztette is őket; sőt Budenz is elfogadta az egyezést a tarló- régi «szántóföld» jelentésre nézve; de ujabban (MUgSz. 183. 1.) a tarló-t mint a tarol«demetere» igének származókát egyszerűen ugor eredetű szónak magyarázta. Azt hiszem itt kétféle tarló szóval van dolgunk, melyeket a népetymologia kapcsolt együvé; az egyik Páriz P. fordítása szerint ,cordum, sicilimentum' azaz ,őszi széna, sarjú széna' (ugyanígy Molnár A.-nél is), ez a magy. tarol- igének származéka; a máeik jSzántóföld'-et jelentett régebben s mivel alakja azonos