Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

IDEGEN ELEMEK A VOTJÁK NYELVBEN. 103 csag. érik, irik wille, freier wille, freiheit, maciit Budag. I, 188; ujg. érik, erük kraft, maciit, stütze, hilfe, kráftig, stark Kud. 188 ; kún erk (,vis, potentia, liberum arbitrium'): erkli potens és eruv vis Cod. cum. 219., 157., 142.; csuv. irik freier wille, freiheit | mong. erke macht, vermögen, freier wille Schmidt. 31. Alapszóul némelyek az er férfi szót veszik fel (I. Etym. 46. 1. és Bál. gr. 28; v. ö. jak. ar mann; kraft, ausdauer); de tekintve hogy az -ik végzet általában nomen verbale képzés, továbbá hogy az er névszónak alapjelentése ,férfi' (mely mellett itt-ott a .férfiasság, erő, fáradság' értelem csak másodrendű fejlődés), külön valónak kell tartanunk a két er szót annál is inkább, minthogy ennek kétféle ,mann' és érik, erke alakban ,freier wille' jelentése a törökségen túl a mongolban is két alakhoz fűződik (v. ö. mong. ere mann, mánnlich, mannhaft és erke freier wille Schmidt. 30., 31.). Én az érik, irik szót a köztörök er-, ir- «érni, érkezni)) (iris-, t. ireé- érni, jutni) származékának tartom; a «freier wille, macht» jelentésre nézve v. ö. finn ehto «arbitrium» ehtii- «properare, pervenirew mellett (MUgSz. 12.1.), észfc.joudu «eile» és «kraft, vermögenw (ib. 156 1.) — cser. érik, irik szabad akarat, szabadság (Ny.K IV, 341.). A török érik szóval egyeztette Vámbéry a magy. erő szót is (NyK. VIII, 142.; Kud. 188. és ,A magyarok eredete' ez. müve 599. 1.); ez ellen Budenz azt hozta fel (NyK. X, 98.), hogy terik-nek ,kraft, erő'jelentése bizonytalannak látszik; a szó nyilván = csuv. irik ,akarat, szabad akarat, szabadság', a mivel jóformán a KB-beli helyek is lesznek fordíthatók « ; de Budagov szótárában is ott találjuk az érik fordításában a MorymecTBO (kraft, macht, stárke) jelentést; továbbá a kún codexben eruv ,vis' szóval van fordítva; kétségtelen a mong. erke ,macht, vermögen' szó ide tartozása is. Ezzel szemben a magy. *?ró'-vel egybeállított ugor alakok (vog. íwgre stark, stárke; lp. kjáura robustus, validus; ÜjmjarUeá crassus) hangtani szempontból nem kifogástalanok. 277. erki: erkijal- zártlich behandeln, verzárteln. — t. irkii kényes, irkáld- kényesztet, hízeleg; csag. erke der verzártelte und unerzogene knabe, die verzártelung, erkele- verzárteln, schlechle erziehung gebén Stud.; alt. erke angenehm, hold, lieb; liebling • kojb.-kar. irka zárt | v. ö. mong. erke vorzüglich, ausgezeichnet Schmidt. 32. Alapszóul ugyanazon ir-, er- igét lehet felvennünk, melytől az irek szót származtattuk, úgy hogy ennek *erkek, erke