Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)
Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35
102 MUNKÁCSI BERNÁT. puduk, poju farbe; kún boyiow color, boya tinctura Cod. cum. 18., 59 | mong. bucink farbe, indigopflanze Schmidt. 118; burját budek farbe Oastr.; alapszava oszm., csag., kún bója- fárben, alt. pojo- id.; jak. butid- rot fárben | mong. budu- fárben Schmidt. 117. — L, bujal- (71. 82.). Más «farbe»-szó: votj. olip (=osztj. olip). 272. buléou frist, termin. — kojb.-kar. mold'ay termin; csag. bolcau, bolcal termin, bedungener platz oder zeit; kaz. t. bulcal id. Budag. I, 289.; csuv. pilcav festsetzung des tages der hochzeit Zol. 54; az igei alapszó kitűnik már a csag. bólém stelldichein, urlaub, termin (Stud.) képzésből, de ezenkívül is rábizonyítanak jak. boljuo- (bolfübun) festsetzen, bestimmen | mong. bolfu- verabreden, bedingen, festsetzen (bolfuya bedingung, verabredung, termin). — Ezzel egyezőnek látszik a magy. bulcsu (búcsú), melynek ,elválás, illetőleg az ez alkalommal történő beszéd'-féle értelmét világosan visszaadja a csag. bulcaé is. 273. burgi, birgi musikalisches instrument; burgi ,réz szivárvány, melyet víz leszívására alkalmaznak' Gavr. (125. 1.). — t. birgi trombita; oszm. ború, buru rohr, rinne, horn zum blasen, trompete; kel. török burgu horn zum blasen, trompete; kún burgu tuba maioris formae Cod. cum. 104; csuv. pur% rohrpfeife; v. ö. tör. bur- ,wenden, drehen, schrauben'. 274. busi féld. — t. basiu, basu mező, szántóföld, árié basiui rozs, őszi mező; csuv. pozu brachfeld; alapszó a tör. bas- ,nyomni' (csuv. pos- drücken, treten); az «ugar» s aztán általában ,szántóföld' jelentésre nézve v. ö. székely nyomás, mely ,a szántóföldek azon részét* jelenti, ,mely ezúttal ugarnak marad' (Tjsz.). 275. tfec, gec, d'ec gut, heilig, 5. ul, 5. bur (grussformel), 5. ulemze kar- grüssen, gecjask- heucheln. — t. jakéi, jakéi jó, derekas; azerb., t. jayji, kirg. fjaksi, bask. cakéi gut Budag. II, 350; azerb. jayji ol! grussformel (őy^t 3^,opoB'L!) u. 0.; alt. jakéi gut, schön, güte; kojb.-kar. t'ayse, t'ayée, gut; kún yacsi bonus Cod. cum. 75; oszm. jakisik ziemend, angemessen, passend ; alapszó jak- wol tun, behagen, erquicken (Stud.), oszm. jakié- angemessen sein, passen, ziemen, és jak- gefallen, behagen (Zenk.). — L. geclik (—. sz.). Eredeti szó bur gut. 276. érik, irek freier wille, freiheit, erkaz freiwillig, eriko frei, unabhángig, freiwillig, eriktem unfrei, sclave, unfreiheit, zwang> erikjal- freien willen lassen. -— t. irek kény, akarat, szabadság;