Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Ismertetések és birálatok - Budenz József: Felelet. Nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin »A magyarok eredete« cz. munkájára. II, 5. 6. 1

8 BUDENZ JÓZSEF Г FELELET, II. sol «jener, jener dort, celui-lä»; v.o. Budag. 1,137. us: us-bu этотъ самый (I, 51. isbu, usbu этотъ, сей = hie, dieser; usbunda здъсь, hier) és usal, usol (aus us und ol) тотъ-же, тотъ самый (azon, ugyanazon); v. ö. Böthlingk §. 423. jak. subu eben dieser da, sol eben jener da; — hogy az os, os külön is használtatott, az meglehet bár, de nem változtat semmit sem az értelmén, melyet Budagov, a kire V. úr hivatkozik, az or. «вотъ = ecce» szóval fejez ki (V. úr meg fentebbi állításával ellenkezőleg így fordítja «itt, ez»). — Még megjegyzem, hogy Budagov a kirgizből nem hozza föl az os-bu kapcsolatot, de igenis a sol-пак kirgiz sol alakját; Ilminszkinél van sol (gen. sonun) és osu (gen. osunin); ez utóbbiban úgy látszik benne lappang az os-bu (os-mu-) a labialis kikoptával: v. ö. Badloff textusaiban, III, 297. osu oramalga salip beriiin (ich will dir etwas in dieses tuch hinein tun; a beszóllő közvetlenül át is adja), meg: osu osamaldagimdi beriiin, alamisln (ichwill dir geben, was in diesem tuche ist, nimmst du es ?). 591. borzas, borzad- («sich aufsträuben»): kirg. borsán, borsanda- «borzadni, fölrettenni, N. 525 sich aufsträuben, auffahren» Budag. I, 276; — Budagov így: borkanda- és borsanda' ворочать особеннымъ образомъ (ворожея), meg: взволноваться, запыхаться; meg: остервенеть; azaz: «auf eigentümliche weise brummen (Wahrsager); in wallung geraten, aufwallen, ausser atem kommen, wütend werden, ergrimmen»; Ilminszki így: borsan-остервениться, сильно разсердиться (ergrimmen, sich heftig erzürnen); v. ö. még: kaz. busan- erzürnt werden, sich erbittern Bál.; — hogy milyen etymonja lehet ennek a nem «borzadalmas» kirg. borsanda-, borkanda- igének, sejteti a borkulda- ige: клокотать («brodeln, aufwallen» von siedendem wasser). 595. dagad-: oszm. dag «hegy, daganat: N. 527. berg, geschwulst»; — ismeretes az oszm. dag «hegy, berg» szó = tag, tau egyéb török dialectusokban; e mellett van még egy másik dag, a melyre nyilván itt a «daganat, geschwulst» értelmezés vonatkozik, de a melyet V. úr EtWb. 174. így fordított: oszm. dag «einschnitt, narbe, mal (fälschlich aus dem Persischen abgeleitet)» ; — ez utóbbira nézve v. ö. Zenk. dag «fleck, wunde, brandmal, eingebranntes zeichen» (perzsa szónak jelezve); Budag. dag обжога, знакъ (отъ разкален. железа), пятно, клеймо = brandwunde, zeichen (von glühendem eisen), fleck, Stempel, brandmal» (perzsa-