Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)

Értekezések és közlések. - Munkácsi Bernát: Magyar elemek a déli szláv nyelvekben. 66

MAGYAR ELEMEK A DÉLI SZLÁV NYELVEKBEN. 75 mak,mint álképviselői: kofa || mester, szabó, szürszabó, varga.. — b) tárgyai: gyapot, gyolcs, patyolat, bársony, karmazsin, perem || gyöngy, zománcz || gyömbér, czukor \\ remek. — c) helye és eszközei: vásár, műhely || szerszám, rovás, csomó || haszon, ráadás. 5. Vízi műszerek és foglalkozás: hajós, kormányos, inas t. i. hajósinas, halász, sajkás || kerep |j kormány, fara || háló, m,erettyií, komp. 6. Testi és lelki állapotok: betegség, kín || tunya, totyó, (mamlasz), gyenge, kába || sánta, (ka,nkó) || ún, bosszú, hamis,, bátor. 7. Vallás és néphit: áld, áldó, áldomás, tündér, báj, óriás || barát, érsek, orgonás, remete. 8. Vegyesek, nevezetesen a) testrészek: csont, csukló. — b) rokonság: apa, sógor, fattyú. — c) foglalkozás: apród, koldus, koldul, lopó, tolvaj, bicskás, bitang. — d) kötőszók és határozó: bátor, bár, bezzeg, majd. IV. A kölcsönszavak felosztását illetőleg legtermészetesebb alapúi kinálkoznak azon kritériumok, melyeknél fogva azok eredetibb hovátartozósága eldönthetővé válik. Ezek szerint négy fő osztályba sorozhatjuk a déli szlávságba átment magyar szókat : A) Vannak ugor eredetű magyar szók, azaz olyanok, melyeknek magyarsága kétségtelen, amennyiben még megfelelő másaik a rokon nyelvekben is kimutathatók. Ezek a) igék, b) névszók. — SjMagyar szók, melyeknek ugor eredete nincs kimutatva ugyan, de a melyeknek magyarsága a szlávval szemben többféle kritériummal megbizonyítható. Ezen kritériumok lehetnek 1. hangtaniak pl. a fattyú és kába szóknál; 2. alaktaniak, mint a, béres, birság, város stb. példákban; 3. jelentéstaniak, midőn pl. a magyar egész kiterjedt jelentés-ágazattal bír, mig a szláv ennek csak egy speciális részét mutathatja fel, (minő a gyenge szó, mely a szerbben csak lustá-t jelent, vagy hant, mely ugyanitt csak a «határdomb»-ot fejezi ki); szolgálhat végre kritériumul a magyarság mellett azon körülmény is, hogy mig valamely szó a magyarban az egész nyelvterületen ismeretes, addig a déli szlávságban csak egy dialektusra szorítkozik (megvanpl. a szerbben, de nincs meg a szlovénben, a hogy ezt többek közt a mező szónál tapasztaljuk). Ezen csoportban is különválaszthatjuk a) az ige b) a névtzók osztályát* — C) Magyar szók idegen ere-