Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)

Értekezések és közlések. - Munkácsi Bernát: Magyar elemek a déli szláv nyelvekben. 66

MAGYAR ELEMEK A DÉLI SZLÁV NYELVEKBEN. 71 hang és pedig a magyar egyes-számi 3. személy ragja van ezen köl csönsz ókban : fara : hajófara, sara: csizmaszára és ásna: v. ö. hasén. Más véghanggal mutatkoznak ezek : sarké : sark, rojte : rojt és jezero: ezer. Sajátszerű változáson ment át e szó cukal' (gen. cukla, adj. cuklaiv) : csukló. Egyéb mássalhangzó-változások a szóvégen: g helyett k: verak : virág; birsak: bírság; c helyett d: elold': gyolcs és kinduriti: ékesíteni, ebből kinca ; v helyett l: sabol v. ö. sabov; s helyett z: derez : deres. A végső hangelem elkoptatása látszik e szókban calar: csalárd, maj: majd. — Szóvégi hosszú hangzóval bíró magyar szó legtöbbnyire v mássalhangzóval bővített alakban szerepel a déli szlávságban; igya magy. -ó = szláv -ov: alov: háló, asov : ásó, cakov : csákó, birov: bíró, éatlov : csatló, dakov : dákó, kankov: kankó, kapov : kopó, korsov: korsó, latov: látó, lopov : lopó, logov: lógó, sajtov : sajtó, sorompov : sorompó, sabov : szabó; de csomó: com. — Magy. -ő = szláv -evo: mezevo: mező; -ő helyett -evi : arnevi: ernyő; -o h. -ov: merov : mérő, meredov: mereggyő, merettyű ; de keszkenő : keskene. — Magy. ?i-nak megfelel szláv -ov és -iv ezekben: valov: válú ós fotiv: fattyú; azonban az elvárható egeduv helyett van hegedd és egedé : hegedű; de hegedűs: egedus. Tapasztaljuk ezen v-íéle járulékmássalhangzót még némely oly magyar kölcsönszók végén is, melyek ugyan a mai magyar nyelv egész területén csak rövid véghangzóval ejtetnek; de nyelvemlékeink tanúságai s a szófejtés követelményei szerint régebben okvetetlenül hosszúval hangzottak, ilyenek tutíav : stumpfsinnig v. ö. tunya; santav: sánta; gingav : tráge, v. ö. gyenge. Analóg ezekkel e szó is : siraj sőre, mely más alakulatot mutat, mint egyéb hasonló végű szavak, milyenek seka: cseke, sekély és kecela : keczele. Az igék általában az -ovati képzővel alakulnak s a jelenidő 1. személyében -ujem-nek hangzanak pl. áld: aldovati, aldujem; bánt: bantovati, bantujem. Mint érdekes továbbképzések emelhetők ki még : Jacuk : fattyú ; kucak : kutya; sorak : sor, v. ö. fotiv, kuce, sura alakjaikat és ajduk, hajdú; továbbá; hamisija : hamisság, bussia : bosszú és armicija : harminczadhivatal, melyeknek megfelelő magyar szavaik csak is ily alakban fordulnak elő. Jelentésváltozásokat illetőleg kétféle tüneményt