Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)

Értekezések és közlések. - Simonyi Zsigmond: A magyar gyakorító és mozzanatos igék képzése. II. 46

A M. MOZZANATOS IGEKÉPZŐK. 59 • • c az -wí-végű mozz. igék jelentésben" rokonsága miatt. így a kuhint ige talán kuhít-bó\ lett a kuhant analógiája miatt. így lett újabban hagyít-ból hagyint, taszít: taszint, nyomít: nyomint (leniter, molliter premit Kr.; MNy. VL337; vmit kis nyomással illet, Háromszék, Ny. 111:373), vonít: vonint, várit: várint („várints ! — felelet: várintok" Göcsej, Ny. 11:473 | emelít: emelint («felemelinté magát az ágyból» Dugonics, Szer. 345); izel-ít: izelintő «Ellenőr» XIIL237. sz. 3. 1.; vakarít: egy vakarintás BSzemle V:157; csavarít: csavarint Ny. IV:141 ; csikorít: csikorintom torqueo SK. 11:127; kavarít: kavarint A. 11:215; sodorit: sodorint «Fővárosi Lapok* XVIL1341 ; pödörít: pödörint; tekerít: tekerint Ny. VI:280. — (Az imént idézettek mintájára még míveltető -it végű igék is átváltoztatták képzőjüket -int-ve, így térít •: térint, fordít : fordint, hárít: hárint, fitít: fityintsd Ny. 111:181, kényszerít: kényszerint már Matkónál, stb.; sőt denominativ igék is: búsít: basint [busintóRj. IV:383], hibít: hibint Ny. IV:229 stb.). így fejlődött nyelvünkben lassanként a különálló -int képző. A következő példák közül lehet, hogy némelyek azelőtt szintén -ít végzettel voltak használatosak, csakhogy erre nézve bizonyító adatok nincsenek rendelkezésünkre, de a nagyobb rész a már önállóvá fejlődött -int képző odaragasztásával keletkezett: tap (Sí. említ egy régi tap ,csap' igét — ?): tapint \ hal-Unt, foghegygyei hallint K., MNy. VL330; verint Sí. ; csapini SzD.; dobint K.; húz: huzint «huzincs kü az asztalfiát» Ny. VII; köppinteni (köpni ?) székely, Ny. V.175; lépint gradior SK., lípint Ny. II.; lopint már Matkónál Ny. 11:120; nyalint K. ; rázint («megrázintván kaczagányát» Fazekas, Ludas Matyi I.; «megrázintá fejecskéjét*) Abonyi, A mi nót. IV:38; rázintás «Üstökös» 1874. aug.) | körmölint: körmöl egyet MNy. VL336; meg-szémélint o. 341; bűzölint o. 319 ;forralint K. ; kotorint Ny. V:124 || névr szóktól: lappint ,lapjával üt' (v. ö. lapogat, lappogat: ütöget vmely lapos tárgygyal Ny. IX:563), lábbint v. lábint ,lábával nyomint' MNy. VL397 (a második a lább-ani ige származéka is lehet) le-kaszarint: leszel, p. kenyeret, Ny. 111:87, v. ö. kaczor: ágnyeső görbe kés | el-gágintotta mayát a lúd K. 203. Úgy látszik, hozzájárult e képző néhány nem-élő alapszóhoz is, úgy hogy ezeknek végéről előbb egy-egy másféle képző elmaradt s mintegy helyet engedett az új képzőnek ; így ill-ogat;