Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)
Értekezések és közlések. - Dr. Halász Ignácz: Orosz-lapp nyelvtani vázlat. 1
OROSZ-LAPP NYELVTANI VÁZLAT. 5 ca^mszem; lijbijt: lejp kenyér; cüjTtijt: cuerhtördög; rikijt: riehk bűn; titijt: iiht jel; arvdezijt: arvdes példabeszéd \vujnsijt: vujrias lélek; uepsurjijt: nepsuvvej tanítvány. Jegyzet. — A többes-sz. accusativus ragjának a többi dialectusokban ijd, it, ej, t, ed, d változatát is találjuk, pl. cuoldijd: cuold karó ; peastagijd: peastag vesszőkötél; co^mijd: coJLm szem, N. | e^git: e{ lk fiú; sanit: sann szó; na^pit ijuodit tálakat és poharakat, A. \ portolt: port ház; kidőlt: kitt kéz, A. | kimet: kimé medve ; viertaft: viertaz forgács; ml^rí; mírr (?) fa, T. \puket d v. pukod : puk mind; kuyted: kuyt kettő, A. 3. Genitivus. — Az egyes-számban olyan mint az accusativus; pl. öiSsof: öjSsol szamár; nem1 : nomm név; cqr\ cqrr király; ad': att pokol; peald': pealt szántóföld; a$: a^c atya; laf: Iqkk tető; sarnmuz': sarnmus mondás. A többes számi genitivus ragja íj, ij, j ugyanolyan hangváltozásokkal, mint a többes-sz. accusativusánál; pl. olmij v. olmuj: olmo ember; viercij: vierc edény; loinnij: le^n v. la^nn város; cuerhtlaj: cuerhtla ördöngös; parnaj: papn fiú; sijdij: sijt falu; mürij: mürr ; lo^dij : lo^nt madár; la.yij: lakk tető; seyij: sajik disznó | uopsuvjij: uepsuvvej tanítvány; vujnsij: vujnas lélek; cuhksij: cuekas út; lampsij v. lámsij: lampas juh; piljij: pielj fül; cüirtij: cuerht ördög. Jegyzet. — Egyéb dialectusokban i, e ragos többes-számi genitivus is eléfordúl, mint mikij v. mikki: miekk kard; tuvsniki : tuvsnik lámpás; pajki: pajk hely; pakaldeze : pakaldes szolga, A. | tilji : ülje toll, T. — Megjegyzendő e ragja vesztett többessz. genitivus: vuopnadij v. vuepnadej: vuopnattij v. vuohpnadej tanítvány, A. 4. Comitativus. — Ragja az egyes-számban ijn, ijn, jn, in, in, rendszerint mássalhangzó-gyöngüléssel, pl. Abramin, Isákin, iJqhkijn : Ábrám, Issak,Jáhk v. Jak; olmujn: olmo; evtijn nqpijn egy pohárral; evt egy; nqpp (?) pohár; evtin lijpin egy kenyérrel : evt, lejp; tölijn: toll tüz; mürijn: mürr; pingin : pink szél; kulmufijn : kulmus hallás ; kajipjezin : káJipjos kereskedő; pülvdeyin: pülvdekk nemzetség. Jegyzet.— A ter-lapp dialectusban ezen kivül még egy comitativusi rag maradt fönn, l: vanzel: vans sajka (jat vre milte viilki vanzel a tavon elindult a sajkával); nieskemel: nieskem hu-