Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)

Értekezések és közlések. - Dr. Halász Ignácz: Orosz-lapp nyelvtani vázlat. 1

6 HALÁSZ IGNÁCZ. soló kés (nieskemel kovta iecce cacki egy husoló késsel keresztül vágta a homlokát). — Egyszerű n raggal is találunk e dialectus­ban comitativust: riijdn: nijt leány (jiellegiedij nijdn tajn élt a leánnyal együtt). A többes-szám comitativusának nincs ragja. Összetétellel ké­pezik a többes-sz. genitivusával és a guejm, akkalai vujm, ter giejm «-vel» viszony szó val; pl. piljij guejm fülekkel; cejmij guejm sze­mekkel, parnaj guejm fiúkkal. 5. Essivus. — Ragja az egyes-számban n; pl. cqrr (Ar­yelaj Judejest li cqrren Arkhelaus van Júdeában királyul); leasken : leask özvegy (nelj ee l. iellim négy évig mint özvegy éltem, N. 151. ].), — Translativus értékkel: mürren: mürr (cuncyuv mürren fává lesz); vilkden: vilked fehér ; cqhpden : cqhped fekete (ikk uej ni evt vüpt tuj'sed vilkden ili cqhpden nem tehetsz egy hajszálat sem fehérré vagy feketévé); názaretlincen : nazaretlanc (?) názáreti (son leanc kohcjed n. n.-nek fog hivatni). Jegyzet. — Az akkalai nyelvjárásban az essivus ragja ren­desen in ; pl. égin: le, jec, ecce atya 23, 9 ; ejgin : ejk fiú 23, 15; koillin: koj arany 23, 16 ; cerkvin v. cerkven: cerkov templom. A többes-számi essivus ugyanolyan, mint az egyes-számi; pl. sut djen: siiidej biró (sij lincin tijje su^jen ők nektek birokul lesznek); akiken: ajk (sto sentcipped a^m-a^ant a$ken hogy égi atyátok fiaivá legyetek); sülijén : sillej halász (mun tienijt tuj'sa olmune-sülijén én titeket ember-halászokká teszlek). 6. Inessivus és elativus. — Mind a kettőnek közös ragja az egyes-számban sí (est, e.jst), a többes-számban pedig ijn, ijn, jn, in. •— Példák az egyes-számra: küjtkest: küjk szív; sajest: saje hely; la(nnest: lamn város; rindest: rint part; ólmosi: oiwioy éa^me^t: cajim szem; pe^te^t: perht ház | iemnjest v. iemnest: iemnej v. iemne föld; vvjfisest: vajnas lélek; övnest: övvan János J tivdasvüdest: tivdasvütt teleség, tele volta; kidest: kitt kéz; a^est: a^cc atya; nemest: nemm név. — Példák a többes-számra: olmijn v. olmujn : olmo; le^nnyn: lejin, lat nn város; pertijn: perht ház ; pijvijn : piejv nap ; jurtjijn: jurtej okos ; uepsuvjijn: uepsuvvej tanít­vány ; sinagögin v. sinagögijn: sinagökk zsinagóga. 7. Allativus, illativus. — Ragja az egyes-számban legközönségesebben e, a és néha o, u; pl. nemmé: nemm név; miéire: mierr tenger; cqrre : cqrr király; pulvőejcke: pulvdekk

Next

/
Thumbnails
Contents