Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)

Értekezések és közlések. - Dr. Halász Ignácz: Orosz-lapp nyelvtani vázlat. 1

4 HALÁSZ IGNÁCZ. járásban ugyanaz, mint a végönhangzóját vesztett nóvszótő ; pl. ne mm név (IpS. namma); adk fiu (IpS. alke); pápn fiú (IpS. pardne); tctiSt csillog (IpS. taste); mürr fa (IpS. muora). — A többi lpK. dialectusban a végönhangzó gyakran megmarad, pl. a Ter-lappban adke fiu; na-pte állat; lojite madár; piejve nap; iojve fej. — A többes-szám nominativusának képzője elveszett. Nyomát a kildini nyelvjárásban legtöbbnyire csak egy már félig néma önhangzó, melyet Genetz hiányjellel jelöl és a gyöngülésre alkalmas szavaknál a mássalhangzó gyöngülése mutatja," pl. alirí: aj.ni ég; sarri : samm erő, csoda; cühpof: cühpej arató | a,lg\- ajk fiú ; pln<f: plhk szél; kid': kitt kéz; lo^id': lotnt

madár; rieji: riehk bün; pqp: pahp pap. — Csak kevés szó van, a hol a többes-számban a végönhangzó is megmaradt, mint: alge 8, 12; párna 22, 24; Iqjye: Iqjy adomány 5, 12. Jegyzet. Az akkalai ós a ter-lappban i, i képzővel is találunk többes nominativust; pl. ejgi: olk fiú 23, 31 ; kuvdi: kuvd kigyó; kirji: kirj írás A. | viertazi : viertaz forgács; olmi : olmuj ember T. 2. Accusativus. — Ragja az egyes-számban elveszett. Nyomát a rá alkalmas szavaknál a mássalhangzó-gyengülés mutatja; ^\.pái

rri': pápn; ta^t': ta^st

csillag | nem'1

: nomm

név; mür': mürr fa; cüv': cüvv világosság; küj': küjl hal; jt»'.* jian hang; véri: vinn bor | nijd: nijt leány; su^ v. süd': süjt Ítélet; kid': kitt kéz; ajg': ajk fiú; a{

f: a^c

atya; ráfi: rá^ss mag; árvdez : arvdos példabeszéd; vü^yemuí: vü^yemus jel; küytemplo^: küytemplojtk tizenkettő. — Végső önhangzóval: lá^vedvüde: láiVvedvütt irgalom; uejnajitemvüde: uejnajitemvütt erőtlenség, betegség; küytemploje: küytemplojik. Jegyzet. — A ter-lappban egyetlen egyszer elófordúl a hajdani m (Ím) accusativusi rag is a riijtim: nljt leány szón (karabeilsehk vált mocced riijtim kápkenes a kapitány elveszi a szép leányt nejéül). Több szón a tő végönhangzójának {-re változása mutat a hajdani m-re ; pl. kari : karr héj; lánki : lángíj sógor; riijti (1. riijtim) ; kidi : kit kéz; rníri fát (nom. mirr ?). A többes-számi accusativus ragja ijt, ijt, jt; pl. kebijt: köb betegség;'pinkijt: pink szól, ventus; lajyijt: lajy adomány; tüjijt: tüj cselekedet, dolog; reaklajt: reakla gonosz. — Gyakran önhangzó és néha mássalhangzó-változás is történik, mint: cejmijt: