Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)

Értekezések és közlések. - Munkácsi Bernát: Votják nyelvmutatványok. 247

DALOK. 281 79. Uramtid oréis cekit inget, Az utczán elhaladó nehéz fuvarok, búréin $ük medam,mar medam? selyem fuvarok tán, vagy micsoda? milemiz vordis anajen ataj A mi szülő anyánk (anyával), atyánk tutigis medam, mar medam ? páva talán, vagy micsoda? 80. Kijat no ponem söd pötfi pu korán dórin lüsal-kd ; niljoslen vuli vaékonzi val Huktan vades liisal-ká. Uramtidi orcon dirja vilam kamzold val medam ? tátin no tagi gürlanmi öjön no vetam val medam ? Kilét valles éirkemlikzd dódid kitkisa tododi • $iget murtles gigitlikzti süresá potisa tododi. Tuala turnam turimd lapek kec-pilen vizijaz ,mil'am no sidem ierekiam Kanisar vilién kugajaz. Kv>$ turimedlen vizijaz dalán no uzi kismasal ; miVam no budem kirjosin uci papaed kirgasal. Tolón no a%i mon tond, tunnd no agi ínon tond ; tué uno kálik poskisen tu£ muso a$i mon tond. Kezedre tett fekete kesztyű lenne bár favágás idején; a lányoknak vízhez való lemenésük lenne bár lóitatás idején. 81. Midőn ucczátokon elmentem rajtam volt vajjon lajblim? mulatságot, milyen itt van, álmodtam-e vajjon [valaha] éjjel? 812. A barna lónak gyorsaságát, szánba fogván tudjátok meg ; a fiatal ember derékségét útra menvén tudjátok meg. 83. Ma kaszált szénám alacsony hársfa tövében; a mi játékunk, nevetgetésünk Kaniszar vize mentében. 84. Magas szénádnak tövében bár érnék mindig földi eper ; a mezőkön, hol mi felnőttünk, bár énekelne fülemile madarad. 85. Tegnap is láttalak téged, ma is láttalak téged ; nagyon sok nép közül nagyon kedvesnek láttalak én téged.