Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)

Értekezések és közlések. - Munkácsi Bernát: Votják nyelvmutatványok. 247

274 VOTJÁK NYELVMUTATVÁNYOK. vo£ sugon kaik voé mugormi, l'ukiskisa kigi álomi. Azvesno paki, altin nido, macit manara sirlani ; agajos Uktem kilziskini vogit uz lu-a kirgani ? VÍ31I no vijas osmesed, mar kisetjostes miékidi ? ton, tvganá, fwl sektaskod mar mug settisa piromi 2 Tasmae evei kuasani, ukoe ei'ol rurini ; tinad milid-kidet olo kled, mon kilcin evei todini. swndi guialoz sunitlí, tőle3 guzaloz l'ugitli; mil'am idemlen erkinligez atajen anaj vari dírja. siireslen geszá kin todá ? — gongirtisa minis val todá. arles sekitzá kin todd ? mugorü vüem pi todá. Samavaredles motor ez bujolles evei, maneries • tiledli murtjos kizino motoi'les ovel, ujolles. mind zöld hagyma zöld a testünk [azaz: fiatalok vagyunk], elválván hogyan élünk meg ? 31. Ezüstös kés, arany nyelű, a mecset minaretjét faragással díszíteni [való]; eljöttek az öregek hallgatni, nem szégyenlünk-e énekelni ? 32. Sebesen folyó csermelyed, mely kendőtöket mossátok (henne)? te, testvérem, jól vendégelsz, minő okot lelünk, hogy meglátogassunk? 33. Szalagom nincsen szegélyzésre, arany fonalam nincs kivarrásra; a te gondolatod vájjon milyen, én angyal nem vagyok, hogy tudjam, 34. A nap fölkél melegségre (melegség czéljára), a hold fölkél világosságra; a mi életünk szabadsága addig tart, mig atyánk-anyánk van. 35. Az útnak jóságát ki tudja? a poroszkálva menő ló tudja, az óv nehézségét ki tudja? a fölserdtilt legény tudja. 36. Szám0várótok szépsége nem színétől van, [hanem] alakjától; titeket az emberek megszeretnek nem a szépség, [hanem] a serénység (ügyesség) miatt.