Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)

Értekezések és közlések. - Munkácsi Bernát: Votják nyelvmutatványok. 247

256 VOTJÁK NYELVMUTATVÁNYOK. 4. Odik murt köcisa, gureg bánd korka puktem, pókéi gidf

lestem, solen pudoez vilem: odik enni, odik kunan, odik i£, odik kaza. gure$ ulin kionjos ido vilem, sojos ad'amilis pudoez vanzd södisa, acsez sutem puksisa, kenés kariljam, buskel dord guretf bánd minisa, sión kurini. liktisa, kirg'alo-pü: «ton $es buskel!, mil'emiz sutem en vi, odik cuni sot süni/)) süsa. ukno vi&ijin pukisa tek kirgalo-pti, buskelli ijini érik ug soto-pd, cuni kurisa. peres kisno nerad lüesa,. kartli cuni sotini kosem ; kart kisnolis kilzd kilzisa, kionjosli cuni kuStem no veram: ataberden liktild ini» süem. kionjos tau karisa koskiljam. odik arna ulisa, nos liktiljam vetil kurini, nosik ukno viZid puksisa, kirgani kuskiljam vetil kurisa. nos kisno nerad lüesa, vetil sotini kosem kartli ; so nosik kustem. so berd kionjos og pol disem berd no kitsi no ug kosko-pd ; so peres aciz no nerad lüem, korkaié potini ug lu-pd. cistoj púdozd kionli sudisa bittem ; so berd nilpizd no kisnozd no sotem, peres ognaz gind kilem. «ta kionjosiz ki$i karom ini» süsa tek nalpasa uld-pd. so berd bakiin kudi vurisa, korka ajd osem, aciz kudid puksem. nos kionjos liktizi-pd ; og kesék ukno vi&ijin kirgasa pukem berd ukuarami ug kiliskidirn süsa, baskit dord liktizi-pd, korka a$d pirizi-pd. so kuspin peres kudijin virjem no goziez cigem ; peres bagim kudien üsem kionjos vild, ok vit'zd kudien paskatem, muzon kionjos kurdamenizi baskit vild tubisa, ogez ogzd paskatiljam. so berd peres kudiis potem no bagim purten kionjosiz viem ; küzd bazard pottisa vuzam, so uksoen jurt lestisa ali-kd no uzir idd. (Maimis, vjatkai gubernium.) Egy ember elköltözvén, egy dombra házat épített s egy kis istállót csinált. Az ő lábasjószága volt: egy csikó, egy borjú, egy juh, egy kecske. A domb alatt farkasok éltek, azok észrevevén hogy az embernek barmai vannak, minthogy ők maguk éhesek voltak (éhesen ültek), elhatározták, [hogy] elmenvén a szomszédhoz a dombra, ételt kérnek. Oda érkezvén énekelgetik: ,te jó szomszéd, ne hagyj meghalnunk éhen (ne ölj meg éhen), adj egy csikót enni!' — (mondván). Az ablak tövében ülve ugyancsak énekelgetnek, a szomszédot nem hagyják aludni (nem adnak szabadságot a szomszédnak alunni) csikót kérvén. Az anyus (öreg asszony) ezen bosszankodván, megparancsolta férjének, [hogy] a csikót adja oda; a férj felesége szavát meghallgatván a farkasoknak kidobta a csikót