Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)

Értekezések és közlések. - Munkácsi Bernát: Votják nyelvmutatványok. 247

MESÉK. 253 A medve* ö-ö-t (mondván) felelt s ez [t. i. a manó] megijedt. Ijedten visszatér anyjához ós monda (anyjának): ,ej anyám' — (szóla) -*~ ,egy százéves nagyanyja volt, [az] egyszer ö-ö-t mondott (mondva felelt) és ÓD hangjától megijedtem' — (monda). Ezután ismét [azt] parancsolá anyja, [hogy versenyt] fusson (futni). A tómanó elment s szóla a fonónak: ,nosza, fussunk, ki halad előbbre!' — (monda), A fonó válaszola neki: ,ime van nekem egy fél éves unokaöcsém, menj 8 mondd: «uaty, uaty» (uatyot mondván), mindjárt kijön' — .(monda). A tó manója, «uaty, uaty» [hangokat] mondván (mondva szólván) elment, a fenyő alól egy nyúl jött elő s felugorván (?) eliramlott. 0 is futott (futva ment) a nyúl után, [de] nem érte el (el nem érvén); úgy [hogy] a nyúlnak farkát sem látta [végre]. Azután anyjához téré s elbeszélé: egy fél éves unokaöccse volt, az után haladni nem lehetett: engemet várva pihenést meg pihenést tartva (téve) fut s így sem érhettem utói' —(monda). Azután [ezt] monda anyja: ,menj, vidd ki eme furkódat, dobjatok, ki viszi közületek (kiktek viszitek) magasabbra' — (monda). Eme tóúr kijött s a fonóhoz menvén, monda : ,nosza, hajítsd ezt a furkót!' — (monda). A fonó felele: ,no dobj te magad előbb!' —(monda). A tó manója feldobta a furkót s [az] leesvén a földbe hatolt. Elővévén a furkót [most] átadta s ez a fonó megfogta (a furkót), [mire] a tó manója monda: ,nos hajíts !' Ez [a fonó] felele : ,megállj (most), ime az a felhő hadd jöjjön elő !' — (monda). A tó manója szóla : ,hó, hó, ne hajíts!' — (monda). Azután a tó manója furkóját vévén, bement [t. i. a vízbe]. Erre (azután) ismét egy hét öles kanczát hozott ki és monda: ,nosza vedd föl ezt (terhűl) s vidd!' A fonó felele: ,nosza vidd előbb te magad!' — (monda); ő (maga) felvévén [magára] vivé. A fonó ráült s elkezdett ügetni. A tó manója monda: ,hó, hó, megölöd, megölöd' — (monda). Azután a kanczát bevezetvén elment. Anyjának szóla: ,anyám, a lovat meg akarta ölni (megöli vala)' — (monda). Most (azután) a tó manója kijött és monda:,pénzt adok, nem bántasz-e ?' (nem érintesz-e?). A fonó felele: ,ha ezen kalapot tele rakod (teszed), nem bántlak' — (monda). A tó manója anyjához ment s szóla : ,azt mondja, ha egy kalap pénzt adsz, nem bántlak'—(monda). Anyja parancsolá, [hogy tegye]. A fonó kalapját kilyukasztotta, parancsolá, [hogy] a pénzt bele*) Őt értette a fonó nagyanyjának.