Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)

Értekezések és közlések. - Zoltvány L. Irén: A nádor-codex nyelvi sajátságairól, I. 190

234 ZOLTVÁNY L. IRÉN. satkanas «ördög» helyett van a 149. 153. 165. 168. 176. stb. lapokon (sathan 112.); de az «ördög» szó is gyakori s amannál még többször fordul elő. sebességes: sebössegös tűz 77. 86. 87. — A pokol tüzéről mondatik, s annyi mint: gyorsan elharapódzó, vagy Szilády szerint a tűznek élét, a lángnak lobogó tetejét jelenti (1. EMK. I, 312.jegyz.). sebhetiJc: oltári zentseghöz annera sebhetie vala, hog micoron .... 541. (Kitka szó a régi nyelvben is ; származik a seb szótól, mely — mint a «sebten, sebtében*) alakokból kitűnik, ige is volt régente «impetere» jelentéssel; v. ö. MUgSz. 343. sz.) segédség : te benned vagon mindon segedseg 30. mindön zömöc neznec te segedsegődre 177; így még a 189. 448.490.685. 700. 703. 1. — és : segedsegős 656. 1. seng ; a földről keth sengel (cubitu Leg. Aur.) felyeb all 661. a föltol fel alván három sengel 667. senyvedek: ez iletenöknec senvedeke bidos dohos 96. («putredo» ; senyvedőé «putresco, ranceo» MA.). sephesültetik: en testöm sephesültetic, es göttretic 703. (Legritkább alakok egyike a seb vulnus szótól; gyakrabban fordul elő sebhet- vulnerare, sebhet-ik, sebhed- v. sebhiid- vulnerari, sauciari, pl. nehezen zepphetyk [vulneraturj ystennek zolgaya Ehr. c. 50. az poclos vala meg zephewt [erat ulceratus] u. o. 103. emleköziel the zamtalan sebeidnek soksagarol kykkel feiedtol fogwan labyd talpayglan megh sephöttel Winkl. c. 256; sephőssed megh een zywemeth Winkl. c. 259. kemény zywem meg sephÖ3sed Thewr. c. 288.; a sebhed Deák Farkas szerint Nyőr I, 323. a székelyeknél ma is hétköznapi szó.) sérés : fog serest kit zenvettel zületesedcoron fogat kivontatvan 489. azért zolgalyonc zent Apalin azzonnak, hog Ö erdemenec miatta fog serestől, fő serestől megzabadulonc 490. (Winkl. c-ben is: sereimnek ees seresnek nagsagath zenvedeel 256. 1.) sérszik: eg kis calah zallal [Toldy szerint: csalánszál, talán inkább: kalászszál] incab serzic honnem az egez embört nag bottal űtnec 98. (a beteg ember sebeiről; — a Münch. c-ben is: ki nappal iar nem serzicmeg, Ha kedeg eyel iarand megserzic 193.).