Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)

Értekezések és közlések. - Zoltvány L. Irén: A nádor-codex nyelvi sajátságairól, I. 190

226 ZOLTVÁNY L. IRÉN. papát, es ö orzagabeli vrakat, Ielönnen (in specie) ierusalembeli Ianos patriarchat 609. (— ellenben a 70. lapon: mind ez soe közzül röviden es jelo3ben tizenkét kennarol lezön mást ide ala a beszed). V. ö. Men ki nap nugat felévalo menden orzag ellen es ielénnen azoc ellen . . . (et contra eos praecipue) Bécsi c. 12. 0 diche zenth Lelek neked akarok zolgalnom es jelennen neketh zolnom Gyöngy, c. 69; ugyanily «praesertim, praecipue» jelentéssel még az Érs. e. 40. Winkl. c. 137. Kat. v. leg. 696. s. Szabács viad. 145. s., — ellenben: vgy hogy zegyenly ky mentet yelennen (ita ut pudeat ipsos prodire in publicum) Ebr. c. 110. codexünk e helyett már «nyilván»-t használ, pl. 89. 117. 134. stb.); csak egy helyen: tanithvanirol semmit nem felele. Mert ielonvala hog mind elhattac vala ütet 196.1. jog: matolfogva lattatoc embornek fiat ülni at'a istennec iogafelol 205. atte szent iogod 509. («manus dextra»; v. ö. MUgSz. 173. sz. A Münch. c. vegyesen: te iog zémed 21. 1., — iog tűgödre 22. iogfelöllö 62. vetenec nádat o iogiaba 68.1. latanac ifiat vlette iob felöl 105. fi istennec iogia felöl 106. iob keze aziu vala 119.— A Bécsi codexben: iogra es balra 313.; aHB.-ben még: iovfelevl). joiih: meg haborola en ionhom 236. megh háborúit vala 6 ionha 247. mire nem konorülz en raytam ionhodnac keserűségével 271. (Münch. c. 49. moyses tű ionhotoc kemensegere engette tünektec; Ehr. c. 50. kemeneduen yonhaban (in mente durans); sz. Bern. hynin. 90—1. s. Idvözlégy úrnak édös szíve, En johomnak jó öröme ; Winkl. c. 191. megh haborodeek en zywem awagh een enhom ; Peer c. 332. reád néznek . . . arwaknak nyomorolth yhay; Thewr. c. 78. arwacnac nyomorwlt ehay; Erdy c. 326. az zegeen eeha zakadot halaal; még Tinódinál is: Hiszem isten kemónítötte johotok (BMK. III. 208.); M. A. szótárában joh hepar, jecur; a régi nyelvben azonban főkép «sziv»-et, bár az utóbbi szó is használatos volt, úgy hogy némely codexeink parallel helyein «sziv» és «jonh» váltakoznak (1. Szilády Áron jegyz. a KMK. I, 264.1.); jelentett ezenfelül még «mens, elmé»-t is, mint az idézett példákból kitűnik (Ehr. c. 50). jószág : idvössegós ioszág választás 18. idvossegös ioszagra tanitania 49.; így még 57. 107. 115. 130. 308. stb.; a régi nyelv egyik közönséges szava «virtus» jelentéssel; az Ehr. c-ben «utilitas» 53. és «bonitas» 46. 73.