Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)

Értekezések és közlések. - Zoltvány L. Irén: A nádor-codex nyelvi sajátságairól, I. 190

A NÁDOR-CODEX NYELVE. 219 badsagabol (ut non fiat conversatio contumax voluntatis) 408. — dagályos iracundus MA. (v. ö. Bécsi c. 76. eg dagalos (rebellis) nemzetét; Ers. c. 263. dagalos miként ekerzem, Jord. c. 68. haraguggyek meg az en dagalom hű ellenok (irascatur furor meus contra eos). dolgos: hozza hivata a dolgosokat, es parancola nekic hog... 508. (alkalmasint «szolga»). dög : a pocolnac halattai kivettesenec, es az o dogocbelől mindencoron dohossag zarmazzec 95. {(dög cadaver Moln. A.) döglet: Mire dőglecz enne emboroket 310. (v. ö. oly nagy bynben eseenek az elssew zylek hogy mynd egheez embery nemzetöt meg dogleteek Erdy. c. 91. az meg devglevt eeg meg tyztultatyk vala sz. Dom. él. 100.) édeshediJc: az isten zeretö leloc generködic edőskődic, es vigadoz az isteni zent zeretedbe 130. (V. ö. tégedet cokolgatvala es teveled edesködievala Nagysz. c. 136; yllyk gondolwan benne eedeskedny Erdy. c. 385. — Értelme: «mulatozgat, enyeleg, kedvét leli, gyönyörködik))). egyénbe : ozve egenbe menenec mariaual ierusalembe 294. mind egenbe enecclönc 408. velöc egenben 470. 471. egenbe mind ezőc ozve 473. (rendesen azonban egetembe-t ír codexünk, pl. 336. 372. 483. 512. 590.; még gyakoribb a«-val,-vel öszve» kifejezés; pl. 146. 155. 158. 159. 170. stb, stb. Ez utóbbi «-val, -vei együtt» jelentésben általános a codex-irodalomban s a XVI. sz. közepéig élt írók nyelvében is; a nevezett század második felében azonban a «vele egyetemben» kifejezés már kiszorította a használatból a «vele öszve»-t. Pázmánynál az «egyetemben*) mellett mind gyakrabban mutatkozik az «együtt*, legtöbbször eredeti helyhatározó értelemmel [pl. így szól eggyütt Luther, Préd. 8], de így is: gyapjával eggyütt bőrét is levonnya 356. [1. Szilády Áron jegyz. EMK. I, 317.] A Bécsi c. 3. 14. 22. stb. Münch. c. 74. 109. 125. stb. Kat. v. leg. 40. s. szintén «,egyembei>-t irnak [de a Bécsiben: égbe is előfordul 134.] ; Tinódinál, Temesvárinál stb. már fölváltva: «egyénibe» és «egyetömbe» ; legrégibb alakban maradt fönn az Ehr. c-ben: menyewnk egyel [transeamus simul] 19. valamy koron vagyonc egy eltembe [quandocunque sumus simul] 12. 13. 92. egyembeAí. 59. 61. 129. egyelsem (1. Szarvas tanulmányát: Nyőr, I. 264. 1.)