Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)

Értekezések és közlések. - Zoltvány L. Irén: A nádor-codex nyelvi sajátságairól, I. 190

216 Z0LTVÁNY L. IRÉN. Szótani sajátságok. I. Jelentéstan. A) Teljesen kihalt, alakilag vagy jelentésre nézve elavult s egyéb figyelemre méltó szók.1

) ábráz: Vala zent Adoryan igön zep abrazu 563. (= szláv obraz: Nyőr II, 534 ; Sylvesternél «abráz» és «ábraz» váltakozik; a codexek közül a Döbr.-c. 272. Készt. 140. Ers. 359. sz. Dom. él. 229. Ehr.-o. 125. Yirg, 146. Winkl. 283. Gyöngy. 20. abraz-t irnak; ellenben abrazat Erdy-c. 44. Kriza 52. Az ábráz szó a régi nyelvben igeképpen is fordul elő, pl. Telegdy Préd. 214. 1. «mely azután ábráztatott és elevenedett volna meg.» akaratos : hog ha házasságra acaratos volna 570. ^hajlandó» ; ma éppen ellenkezőleg «makacs, nem hajlandó», pl. az én uram akaratos egy mokány. Népdal.) áldomás: elkülde engöm te hozzad az apát hog oda iöy, és áldomást veeg 411. azért elevenül meg, és vr istennec [tégy] áldomást 653. térdre eseec ő labanac előtte, Kerven ütet hog ó rea áldomást vethne 660. (áldomás szó a régi nyelvben leggyakrabban wáldás, benedietio» értelemben fordul elő, mint codexünkben is; jelentett ezenfelül még «collatio-t isEhr.c. 75. l.és «áldozat»-ot [sacrificium, oblatioj; pl. tégetéc áldomásokat bvnért Bécsi c. 98. Codexünk 653. szintígy, meg 622.: iöttem aldozatoth adnom istennec.) alit, alajt, alejt: azt alitooc hog az ö ipa ieth volna 425. aleytvan hog ezöckel megengeztelne az 6 leaíiat 499. (így még 435. 474. 557. 672. 687.; nyelvemlékeinkben alojt, alajt, alejt, álét, alít «putare, arbitraria jelentéssel; Kriza szerint (Vadr. 491. 1.) alitt «vól, sejt» ma is a székelyeknél). alhot: Maria von eg fonth nardosban alkototh (készített) nómös kenetofch 151. alkossatoc nekőnc ennonc 156. (így még 157. 158. 300.) x) Megjegyzendő, hogy ezen rovat alatt elsorolt azon szók, melyek képzés tekintetében érdekesebbek, a szóképzés tárgyalásánál még elő fognak kerülni.