Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)

Értekezések és közlések. - Zoltvány L. Irén: A nádor-codex nyelvi sajátságairól, I. 190

214 ZOLTVÁNY L. IRÉN. nak) 685; ily összevont alakok még ma is használatosak egyes vidékeken; vettem (vetettem) Nyör, I, 372. 422. juttak (jutottak) I. 374. megüttem (-ütöttem) I. 378. ütte II. 475. megköttö (-kötötte) III. 425. kötték IV. 469. itt (ivott) V. 229. elvettünk (-vetettünk) VI. 474. süttem fűttern X. 22.; Kereszturfiszéken: juttam, futtám, bocsáttam (Kriza, Vadr. 555.). Végül még azon szókat állítjuk össze, a melyek mássalhangzóknál fogva a mainál bővebb alakot tüntetnek föl, illetőleg eredetibb teljesebb alakot őriztek meg : eggesseg, eggesil 12. 31. 272. 501. stb. (v. ö.MUgSz. 837. sz.); (a Peer-c. 116. Erdy-c. 100. más hangfejlődéssel: égy, eegy eeggyeseivl; Bécsi c. 69. s Münch. c. 113. eggik, Winkl.-c. 115. eggeseivl, Sánd.-c. 9. 18. eggyk, a ((Pannónia megvételéi)-ben is: mynd eggyessek; Pázmánynál, Sylvesternél rendesen így | eiendik (éendik) 17. eredetibb «évendik»-ből | labannes (lábán is) 51. zűlottenn 51. (de u. o. kezén [kezén] is); ma is még tájszólásilag: fődönn Nyör, III. 90., utonn III, 318. \kisseb 69.82. 251. — Sánd.-c. 22. kysseeb, Weszpr.-c. 95. kissebseg \ kozzul Űzze 70. 151. 228. 320. 413. stb. stb. s egyszer kSzzSt 629. 1. (de: kozot 112. 165. 195. 242. stb. a finn: keske (MUgSz. 67. sz.) szerint közzé, közzül az eredeti alak, mely más codexekben is általános; ma már csak ritkán, leginkább költőknél található (pl. Aranynál: Vissza se megy többé Deli szüzek közzé — Zács KI.) | hóra 102. 173. stb., de ora is 640.; e szót a Bécsi s Münch. codexek mindig idő-Yel helyettesítik; a Döbr.-c. már felváltva idő-t és hora-t használ, mint a Nádor-codex; a Peer-c. már csak óra-i ir | hostya 681. 695. latin hostia-ból | utanna 144., v. ö. lábánn j tanalcz 148. 286. 457. 460., gyakrabban tanac 144. 148. 297. 364. 438. 568. 609. 615. 616. 691. (codexeinkben vegyest : Bécsi c. 79. Münch. 63. Ehr. 146. Winkl. 228. sz. Dom. él. 21. tanálcs-ot írnak, míg a Weszpr. c. 27. Thewr. 62. Erdy 665. tanács-ot) \ megtőkell, tokelletes 165. 289. 687. (ellenben: eltökél 555. 1.); v. ö. a tájejtésileg ma is hosszan hangzó ndobáll, ugrálh s hasonlókat; képzésére nézve Simonyi Zs. azt tartja (Nyör V, 392. 1.), hogy a tév- ige származéka, s eredetibb alakja: tévékéi, tévkél\kőnv (lacrima) 172. 180. 304. stb. (ellenben: fconhullatas 29. 102. 103. 108. 359.) (Bécsi c. 27. Nagysz. 166. Thewr. 286. köny-et írnak; míg az Ehr.-c. 35. Gyöngy.-c. 68. könyv-et) \ tivisk (tövis) 184. 233. 244. 248. stb. (Münch. c. m.tűuis, Winkl.-c.220.