Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)

Értekezések és közlések. - Zoltvány L. Irén: A nádor-codex nyelvi sajátságairól, I. 190

A NÁDOR-CODEX NYELVE. 213 höttség, gyülhözés rabies-t jelentett, 1. RMK. I, 349.) | zandk (szájnak) 42. olyforma rövidülés, mint fának (eredetibb *fájnak h., MUgSz. 481. ].); ma is általánosan : szám, szád ; de : száját (codexünkben is: zaad 353. 1.) | bodog (boldog) mindig így (pl. 43. 133. 342. stb.) | el amelkodic (álmélkodik) 68. 76. 108. 452. Nagysz. c. 210. amelcodasoc, Erdy 665. szintén : el ameelkodanak, (v. ö. MUgSz. 804.) | harmicz (harmincz) 150. 209. 374. stb. (Ehr.-c. 224. harmyc, Winkl. 177. harmicz, Sánd. 32. haarmicz, — ellenben : harminc Bécsi 311. Erdy 103. ; ma is harmicz egyes vidékeken (Nyőr, IX. 542. X. 186.) | nutvan (nyújtván) 259. (Peer.-c. 64. is: nwthwan, de 67. noyta; codexünk más helyein (180. 257. 405.): noytoz \ gutenenec (gyűjt-) 310. gotöttel 319. (ellenben : gűytottem 329. 1.) | imma (immár) 353.; a 329. lapon: immár (=íme már) | fődre 377. (földre 388.) | megotoze (-öntözé) 361. 588. kiottetni 232. öt- és önt-: oloznie Nagysz.-c. 166. ky otteek Winkl. 122. os (önts) Kríza-c. 74. és: entelhnee entotteek Erdy-c. 665.; ma is «ötvös» (Erdy-c. 665. ewtlnves)\ayanvan (ajánlván) 405. és: ayanlvan 433. (nl-\e\ írja a Bécsi-c. 321. Nagysz. 166. is | betelés (bőjtölés) 441. és bőit is 54. 588. (Münch. c. 46. bőit, Ehr.-c. 26. beytfew, Erdy-c. 103. beyth mas hoo; ma is bűt Nyőr, III, 89., bűtől Ny. IX, 266.) | cenat (csinált) 535. (cenalt 518.) | lappag (lappang) 476. | megdűhutt (-dühödött 510. (Góry-c. 12. 13. szintén így; Bogáti is: dihöt had, dühöt herczeg RMK. I, 327.); a diihütt alak talán *diihov igétől származik, de az is lehet, hogy öszszerántott alak dühödött-ből, mint a következők : karhoztak (kárhozottak) 92. 100. 333. 662. atkoztac (-zottak) 100. | venhot (vénhedett) 609. Batizinál nvénkUt* (RMK. II, 113.); valószínű, hogy ebből lett codexünk vénhött alakja | ríel 690. de: nelv 5. 495. 508. | zí 42. zű 29. 313. 354. de ziv is 6. 20. 261. 354. (Czech-c. 76. Winkl. 250. Érdy 82. Ehr.-c. 92. sziv-et irnak, Bécsi c. 79. Münch. 106. zuv-et) | zőrnue (szörnyűvé) 120. 1. hamua (hamuvá) 506. semmié (semmivé) 506. (szintén «semmié» fordul elő Bécsi c. 87. Sánd.-c. 37. Batizinál, Horváth Andrásnál, Kákonyinál, RMK. II, 101. 207. 294. 1.; Münch. c. \l%hazaia, Szkár. Horv. Andr. apálczájá RMK. II, 204.); külömben a «-vá, -vé» ragot rendesen használja codexünk; mint: idegonne 74. mergeve 90. kénkővé 95. zurocca 95. stb. | összerántott alakok: fúttal (futottál) 555. futtám 557. vettenec (vetettének) 89. bocattac (-ották) 485. iuttanac (-otta-