Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)
Kisebb közlések: - Munkácsi Bernát: Ugor szókezdő media. 460
466 KISEBB KÖZLÉSEK. törökséggel ellentétben — hol csak egy w-vel kezdődő közös szót ismerünk, a dologkérdő ne «mi» névmást, mely azonban a csuvas min «mi» tanúsága szerint szintén eredetibb ??i<?-ből keletkezett — egész csoportja található az n (ú)-vel kezdődő szóknak, melyek eredetibb J-böl d'-vé való sűrűsödés útján keletkeztek (mely közvetítő d alak aztán e nyelv általános hangbeli hajlama szerint meg is keményűlt í'-vé), így: köztör. jon nép: kojb. dbn, non, non; köztör. jigit ifjú: kojb. dit, nit, net, üt; tör. jogán vastag: kojb. dón, nón, t'ön ; köztör. jingi (m. gyöngy) : kojb. nindi, nindi, t'indi. Ilyen váltakozással keletkezhettek az ugorságban: m. nap, észt ndbeda nett, sauber •— m. tavasz, osztj. tovi: id. s egész családja, f. suoja tempestas tepida, észt. hobeda argentum — m. gyapont-, gyúl-, melyek mindannyian egy felvehető ugor d„ba - osplendere, ardere» származékai. MUSz. 416. sz. m. nyaláb — cser. tod- plectere, f. sito- kötni, m. szalag MUSz. 275. sz. vog. námpri klein, oszt. nambir: kehricht — f. tápára, zu kurz, knapp, m. törpe, cseprö, aprC. MUSz. 809. sz. zürj. nebid weich, votj. nebit id. — osztB. lebit, Irt. tebet id., mord. cevte, f. heved id., m. éved- MUSz. 880. sz. lapp narbe rarus — osztj. türap undicht, észt. soré, f. harva rarus — m. gyér. MUSz. 186. sz. osztj. nen te, vogB. nán, vogK. nag: id. — m. te, mord. ton, lapp ton, cser. ten, zürj. te. — A második személy ragja a magyar tárgyatlan igeragozásban -l, a vogul-osztjákban a főnéven is -n, melyek mindannyian egy eredetibb d felvételéből érthetők. MUSz. 207. sz. m. nyom-, vog. nqlmt- quetschen — m. tom-, tombol-, csomó és családja, v. ö. töm- — zürj. dom-, votj. dum- binden, v. ö. dömöszköl-, gyömöszöl- MUSz. 240. 450., ugor ds lm a — «premere» szóból. Még az ugor alapnyelv korára tehető egy ősugor ds ng B -: «quiescere, cessare» igének elválása na ng B - alakká, mint ez következő adatokból kitűnik: zürj. dugdi- aufhören, votj. dugdi- id.; zürjP. dundi- és tundi- unbeweglich werden, f. taukoa- subsistere ex motu, észt. tukku-: id. — m. nyugod-, vog. nuntlayt-: ruhen, f. nukku-, lapp nokke-, mord. nuva- schlummern. Talán szintén egy ősugor dgű§- «splendere, lucere» változatai az ugor ts g s - (m.