Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)
Kisebb közlések: - Munkácsi Bernát: Ugor szókezdő media. 460
KISEBB KÖZLÉSEK. 467 tetsz-, tető, tekint-) és w^- (m. néz) igék, v. ö. török ten-, tan-: fényleni, mely az oszmanliban médiával kezdődik (így oszm. dinlik világosság, dan napkölte). Hasonlóan mutatkozik egy ugor tggB -: «aperire, patefacere» ige (m. tát-, száj, szánt-, számi-) mellett egy n„gs -, úg g ö - hasonjelentésű alak is (m. nyíl-, nyit-), hol tehát szintén egy ősugor d0 g a - volna felvehető. 2) Kezdő d hangra utal azon körülmény, ha külömböző tagjaiban az ugorságnak t és z élőhangú alakokat találunk. V. ö. a média s lágy spiráns váltakozását az ajakhangúaknái. Közönséges a d: #-változás a szóközépen a magyarban s a törökségben. Az újgörögben minden d (d) lágy interdentalissá változott, mely a kiejtésben gyakran egészen s-a hangzást tüntet fel. Ezen kritérium mutatja a szókezdő médiát ez ugor szócsaládokban: m. zomok, zürj. zumid fest, stark — f. tuuma, cser. tom nucleus nucis. MUSz. 335. sz. (Szarvas G. a zomok szót szláv eredetűnek tartja.) m. zsurol-, zsurló fii — cser. tur£- «perfricare» ; v. ö. m. töröl-, törzsöl-, vog. sdrt-: reiben — osztB. lort- scheeren — m. dörzsöl-, dörgöl- MUSz. 244. 372. 3) Kezdő d-re mutatnak oly esetek is, midőn t ós l hangok állanak egymással szemközt a külömböző ugor alakokon. Ismeretes a szóközépi d liquidatiója, mint jellemző sajátság az éjszaki ugor ág nagyobb csoportjában. A szókezdetre nézve példák: lat. lacruma: gör. Sáxpo; lat. levir: gör. SaVjp, szanszkrit dévaras, ószláv devert. Hasonló esetekűl mutatkoznak az ugorságban: m. légy, f. lentá- fliegen, mord. lije-, osztjS. légei-: id. — vog. tiglel-, til- fliegen, osztjlrt. tégd- id. MUSz. 744. sz. vogB. lej schweif, osztS. le/.- id. osztB. Ui: id. — m. tung, teg-nap, oszt. teg cauda s családjaik MUSz. 208. m. lak- (jól lakik), osztj. lugol- kauen — vog. taut- kauen. MUSz. 731. sz. m. le, láb, vog. lajl pes, osztj. lel niedrig — vog. tdlkvii niedrig, ? f. tela unterlegbalken MUSz. 740. sz. osztB. lert bekannt — m. derű MUSz. 257. Egyelőre nyílt kérdésnek kell hagynunk, minő értéket tulajdonítsunk a szókezdő í-nek az ugor explosiva minőségére nézve, ha az csupán az osztjákban fordul elő s más okunk nincs, melynélfogva az alakot eredetileg szókezdő médiával valónak tartsuk.
