Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp nyelvtan. 1

SVÉD-LAPP NYELVTAN. ;:!7 mutat közelre, mint távolabbra; pl. tat ekeve avost az örök örömből Kk. 127.; tat arbest ezen örökségből Kk. 127., porret taté laipest ja jukket taté kalkest enni ezen kenyérből és inni ezen kehelyböl Kk. 13.*; kusne le tat ragatum judari konoges hol van a zsidóknak azon született királya. E. 28.; kösse Heródes konoges tab kullai mikor Heródes király ezt hallotta E. 28. stb. — A tat mutató névmás a IpS.-ban, valamint a IpF.-ban, a névelő szerepét vállalta magára, pl. tat olbma varresti tohko az ember oda szaladt B.; te len pöhtam skielma', juhkoí

kdhtejejen tan kirhkon pira

jöttek gazemberek, a kik szemmel tartottak (vigyáztak, leskelődtek) a templom körűi B., sodn leggasti tan tollon paldesne ő hevert a ' tűz mellett B. stb. A mutató névmások, ha jelzőkként használatosak, gyakran változatlanul maradnak; pl. tat ekeve avost (e h. taste); tát arbest; taté kapitelesne (e h. tasne) ezen fejezetben Kk. 60. Donnernál a íaí-nak következő eltérő alakjai fordulnak elő: egyes-sz. nom. dat 107; gen. danna 122; com. daine 124; iness. datne 122; többes-sz. gen. dai 124. 2. Nyomatékosított mutató névmások: tat, tatt mellett tatek, tatek, tattek, D. 109. talitak éppen ez, éppen az, ugyanez, ugyanaz, gen. tanka, acc. tabke; com. tainak ,• ess. tanka; iness. nyom. k nélkül tasna (de v. ö. tasnak itt E. 193 ós B. tadnak); elat. tastak; állat, tasak; több.-sz. nom. tahkak vdakah; gen. taika ; acc. taitak, tűitek* com. taika; iness. tainak; elat. taistak; állat, taitak. — tuot mellett tuotek, B. túohtek éppen az, ugyanaz. 3. taggar, taggarac ilyen, olyan (gen. taggaren, acc. taggareb, com. taggarin; több. gen. taggari, acc. taggarita, taggarit stb.) | tuoggar ilyen, olyan (ragozása mint taggar-é). D) Kérdő és relativ névmások. 1. ka, D. ka, B. kHi, ¥e ki, a ki (gen. kan, acc. káb, com. káina, kain, ess. kanén, iness. kásne, kané, elat. kdste, kast, állat. kasa, kas, B. Mása, D. kesa; több. nom. kdh, gen. kai, B. kei, acc. kaita, kait, ess. kdinen, iness. káisne, kdine, elat. kdiste, állat. kdita, kait, abess. kaita). 2. mi, D. 87. mi mi, a mi (casusokbeli tő ma: gen. man, acc. mab, B. mab3

essiv.

mannen, massan, all. massa, mása, elat. maste,