Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp nyelvtan. 1

38 HALÁSZ IGNÁCZ. matté, D. masti stb.; több. nom. mali, D. 88. ma, gen. mai, acc. maita, maite, iness. maisne, maine stb). 3. kutte, Kk. kute, B. kuhte, kuhti, D. kutti, kulit ki, a ki (casusokbeli tő kutte, kute és ku: gen. kutten, acc. kutteb, kutcb, com. kuttin, ess. kutten, iness. kuiesne, Kk. 132. (Lind. nem ismeri), kusne, elat. kuste, kuttest; több. nom. kutteh, gen. fc&ttt, acc. kuttit stb.) 4. Csak relativumként használatos jukko, juok, B. jahko a ki, a mely (casusokbeli tő juo: gen. juon, acc. ;'uo&, ess. jwow, com. juoina, juoin, iness.. juosne, juone, eloX.juoste, juost, all. jaosa, juos; több. nom. jukkoh, juoh, gen. juoi, acc. juoite, juoita, juoit stb). 5. kobba, D. 124. gobbice melyik (a kettő közöl), gen. kobban, D. G3. koppan, acc. kobbab, D. 87. kobbam stb. 6. maggar, maggarac milyen? — Ragozása mint taggar-é. Jelzőként használva nagyobbára változatlan marad. 7. koktemus milyen? A kd, mi, kutte ugyanazon értelemben nyomósitó ragokkal is használatosak; még pedig kd és mi -tas, -tes vagy s-vel, kutte pedig csak s-vel. A ragozásnál a -tas, -tes többnyire mássalhangzón végződő esetekhez, a s pedig magánhangzón végződőkhöz járul; pl. kdtas, gen. kdntas, T>. 65. kdnnes, acc. kdbtas, D. 62. kdnnes, 70. kdms, com. kdinas, ess. kdnenes, iness. kdsnes, kdnes, elat. kdstes, állat, kdsas, kdses; több. nom. kdhtas, gen. —, acc. kditas, iness. kdisnes stb. Ugyanígy találjuk ragozva mitas v. ?wiíé,

s és kuttes-t is. ÍJ^) Határozatlan névmások. A kérdő és relatív névmások hozzájárult ken, ke v. k nyomatékosító szócskával mint határozatlan névmások is szerepelnek: ¥d-ke v. kdke valaki (gen. kdnke, all. kidsak stb.); miké, B. mige valaki, valami (acc. mabke, mabken, gen. manken v. manke, com. mainak stb.) ; kuttek valaki (acc. kuttebke, gen. Imiteken, all. fotfíeH v. kuttekesi). — tattá hitte . . . tattá kutte az egyik ... a másik D. 87. (kagge1

póté, tattá kutte mördin, tattá kutte meresin, tattá kutte aimin a szolgák jönnek, az egyik (tkp. az, aki) a vágófával, a másik fejszével, a harmadik tűvel). — Tagadó mondatokban : i k d v. kd senki (i kdbken v. -ke senkit, i kidsak senkinek stb.); i miké senki, semmi; i kuttek senki (ib mon tobde kuh-