Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp nyelvtan. 1

SVÉD-LAPP NYELVTAN. 35 Az ec ezen kivűl, bár nagyon ritkán, előkerül személyragok nélkül is; ilyenkor a személy-névmás genitivusa szokta megelőzni; pl. tu eceh tu pacetin a te sajátjaid (tieid) elhagytak Ps. 96.; tu e ci kaskan a tieid között Ps. 97. — Találjuk azonban magában is, mint varaid lei apca suddosne ja ecest vekketaka a világ egészen bűnben volt és magával (tkp. magából) tehetetlen (tkp. segítség nélkül). Ps. 152.; ecin (comit. vagy inesa. ?) harbmat luojatab magamban szerfölött sajnálom. Ps. 202.; vaiveb adna ecesne bajjal bír magában Ps. 317. — A reflexív névmásnak néha olyan alakjaival is találkozunk, a hol a személyragokhoz járulnak hozzá a casusragok; pl. mon tobdob ecen saucit, ja tah ecen eh tobdeh mu én ismerem a saját juhaimat és ezen sajátjaim ismernek engemet E. 79., sodn poti tai ecesi kőik ja alde e c cseh i$$in su tuosto ő jött az övéihez (sajátjaihoz) és övéi (sajátjai) nem fogadták el őt E. 14.; ecesit tobda az övéit ismeri Ps. 125.; i mik' must'' mu ecesit kaik1

valdet

senki sem fogja tőlem enyéimet elvenni Ps. 126.; ecesest Jubmelest magától istentől, L.; alde ecesist sajátjaitól, tulajdon övéitől, L. Az ec-nek A;-val nyomósított alakja, ecek, megfelel a magyar «önnönmaga))-nak; pl. ecek todn tab tietah tenmagad tudod ezt; tabb ecekesnat adnah ezt tenmagadban birod. -—• Az ecek használata azonban sokszor inkább adverbiumszerű és önkényt szóval fordítható, pl. ece k tokko vuolgi önkényt ment oda. Eeflexiv névmás gyanánt szolgál még az alde, melyet Budenznél aldas alakban találunk, pl. acce ja alde pardne az atya és az ő fia; aldas ahceb a saját (az ő) atyját. Az alde, aldas csak a 3. személyre vonatkozhatik és genitivus. A többi személyragokkal is ellátva csak állativusi alakjában használatos. Ilyenkor az Id ll-vé assimilálódik. Egyes-sz. Többes-sz. 1. szem. állasán, D. állasammá allasene minmagunknak enmagamnak 2. » állasat allasete, E. állasaié 3. » allasas, B. allasis allasese, Kk. allasase. Jegyzet. A IpF.-ban az alde szónak, mely valószínűleg már d ablativusi raggal való alakja egy al alapszónak, ablativusa illetőleg locativusa is van, mint 1. aldam v. altam tőlem, nálam; 3*