Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp nyelvtan. 1

26 HALÁSZ IGNÁCZ. merészen: jalos, jalok, jalo merész, bátor stb. | kaddebukt közelebb a parthoz : kadde part. 3. Képzetlen vagy alapszó vesztett módhatározók : apca egészen, nagyon; nákce nagyon, igen; aive, aiva nagyon, igen; aimo szerfölött, nagyon | spaita, spait, B. spaihte gyorsan, comp. spaitebi, sup. spaitemust: spaites gyors | varg, varga, vargi, vargoi gyorsan, majdnem; dim. vargakuci valamivel gyorsabban | ca,uk erősen, íirmiter, comp. caukebit: caukes, caukok, cauka, canges firmus | sóik könnyen | julka nyilván, palám, manifeste | ruvva, L. raovo, rua, ruoi gyorsan, hamar, comp. ruabi, ruobut, ruabit, sup. ruamust \ appar, appari nagyon, szerfölött | loitoi lassan | loipoi leniter, minus arcte, gyöngén, kevésbbé szorosan | sagg, sagga, saggi nagyon, comp. saggabi, saggabut jobban, inkább, sup. saggaimust, saggamust \ kaikat, Imiket nagyon, igen | tosso hiába | torna igazán, csakugyan | subma hiába | massak körülbelül, majdnem | marje, marja, marjel talán. 9. §. Birtokos személyragok. A birtokosragok, úgy mint a finnben, a birtokkifejező névszónak kész casusalakjaihoz járulnak, tehát a magyarral ellenkezőleg a casusragok után foglalnak helyet. Sok névutó is elfogadja a birtokos személyragokat, ha személynévmásokat viszonyítanak. A casusragokhoz járuló birtokos személyragok ezek: Egyes-szám : Többes-szám : 1. szem. -m, -n, D. -innia 1. szem. -ne, -nne, -me 2. » -t

2. » -te, -tte 3. » -s (se) 3. » -se, -sa, -s. Kettős-szám: 1. szem. -men 2. » -ten 3. » -sken, -skan, -ska. Az első személynek egy birtokost jelölő m ragja csak az egyes szám nominativusában és accusativusában használatos, a többi esetekben n-t találunk; Donner szövegeiben azonban, a többi szövegektől eltéröleg, ott is akadunk m, illetőleg mma-va,, a hol különben n használatos; pl. egy.-sz. állat, ednasam anyámnak,