Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp olvasmányok. 165

SVÉD-LAPP OLVASMÁNYOK. 235 varrek czipök, melyekkel gyorsan lehet futni (L. n., de v. ö. varre- szaladni. valje- választani, kiválasztani. * valte- = valde-. valtu elesett (v. nara az elesett eltakarítója [tkp. embere] sírásó), L. n. valdum házasság. L. valdom. vanakvuot barátság. vehke = vekké. veddé gyökér, gyökérszál (v. karé ; gyökerekből font kosár). veUja=zvalje. vieke- = viáke-. vierasag (dim.) idegen, L. vieras. viere- henteregni, sich wálzen, L. viáre- eldőlni, lefordulni; viárrate- hengergetni, hengerítni. vidne- győzni. vibe medve (hím), L. n. vimak végre. vUutalle- ránézni, vetni (tekintetet), L. vilete- gyorsan ránézni. vuoinum látás, pillantás, L. vuoidnom. vuoja vaj, kövérség, háj. vúoje- hajtani (f. ajaa-). viiojete- id. vuoce-=zVuehce-, vuohce-. vúoéűte- csöpögtetni. vuotne szerencse, sors, L. vuodne (f. onne). viwssta — vuoste ellen (v. lahke balsors), f. vasta. vuovde erdő, L. vuovde. vuore hó, L. vuora mély hó (vagy talán sajtóhiba e helyett: vuorbe sors; boldogság, szerencse). vuorkke- elrejtem, eltenni, eltemetni, L. vuorke-. vuorgale- id. vuordnu- esküdni, L. vuordno-. vuordnus eskü, L. vuordnes, vuordnas. vuolatuove- megrészegedni, L. vuolatove-, -tue. vuolle, vúöle dal, L. vuole. vúölin alatt, L. vuolen. vúolu öröm, gyönyörűség, L. vuolo. vuoíge- s= viwlge-. vúhüi (indulatszó) ó, jaj ! máka sógor, L. inak. macu- forgatni D. madder eredet, törzsök, L. madder. maddek törzsök, gyökér. maddu = maddo. mastatalle- összekeverni. maste- keverni, vegyíteni. mánu hold, L. manó. manus id. (dim.), L. n. mannjucasi v. mangecasi végre (L. n.). maré- zajongni, zúgni, bőgni. málé vér. mara = miera. meide- keverni, vegyíteni (L. n.). meddele- nem találni, elhibázni, 1. mádde-. melke tej. .