Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp olvasmányok. 165

230 HALÁSZ IGNÁCZ. -/c, kérdő particula. kaise szikla, sziklás hegy, L. kaisse. kaudnase- frequ., 1. kaudne-. kaudnote-, 1. kaudnete-. kaknel könny, L. kadnel. kaggi, 1. kagge. kaju- kiáltani, L. kaje- (ellenben: L. kajo- segíteni). kq$a köröm, pata. ka$e- szörpölni, kanállal enni, hörpögetni. kaska- (tolloh k. tűzet csiholni; altagdsait k. villámokat csihol, szór). kaskestahk harapás, falat (L. n., de v. ö. kaske- és mom. kaskeste- harapni). kané- megölelni, L. kanele-. karehtuve-, karehtuve- megkeményedni (L. karrete- megkeményíteni). karves kész, fertig. kalgate- önteni, leönteni (L. kolkete-J. kaiba sisak (L. n.). kdhce-, 1. kdéé-. kasacatte- húzogatni, L. kesehúzni. kdrdutalle- ismételni, L. kerdote-. kdrbma kígyó (sodoi-k. mérges kígyó, vipera; — f. kdrme). kedcade- föltűrni, aufschürzen (L. kdcalde-J. kedrek vízszín, L. kdrrek csúcs (különösen fa csúcsa). keure varázsdob (L. n.). kece = kece. kéta=:kdte. ke&e- összeilleszteni (L. n.). kedkam bölcső, L. kdtkem. keőge = kedke. kepme üst, L. kebne. kerast kedvesen, szeretve. kerreg = kerrev. kiét, kieta, 1. keta (kietpel az egyik kéz; kietpels-nara segéd, sekundant). kiese nyár, L. kese (f. kesd). kiela, hurok, tőr, L. kidla. kiké- fényleni. kile- ragyogni, fényleni (L. n., de v. Ö. kilase- tüzesedni, melegedni). kilte- id. (f. kiiltd-). kouka kampó (f. koukku). koura marok, kéz; ujj (L. n„ finn koura). koppéi nőstény fajd. kovve kép, L. köve (f. kuva). korú- = koro-. korkuhte- csavarni, facsarni, L. korkote- kiönteni. korce ömlő víz (L. n.). koll'e hol van. kolle arany, L. golle (sv. guldj. kuóime — kueibme. kuódda magzat, gyermek, L. kueddo. kuo'hlam id. kuodde- •= kuedde-. kuole — kuele. kuh mint, a mint, L. ko. kúra csorba, repedés (L. kora), kurhte torok (L. n. — f. kurkku).