Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp nyelvtan. 1

16 HALÁSZ IGNÁCZ. angel angyaJ | kedgist: keőge, L. kedke • muorist: L. muor, muora fa; juovaist: juova kőteher D. | calmist: calme szem D. 65.; küasist: küase, L. kuosa fényű D. 64. | olmaiste: ólma, olbma B. Említésre méltó még ezen elativus alak : siggasisten, melyet D. «aus der backenhöhle»-nek fordít (L. szótárában nincs meg) D. 61. 8. Allativus, illativus. — Ragja az egyes számban i, mely előtt a tő e véghangzója majd mindig «-ba megy át; pl. podnai: podne fenék, raikai: raike lyuk; jaurai: jaure tó ; kaddai : kadde part; lodnestejai: lodnesteje megváltó ; peivai : peive ; nalmai: nalme ; oivai: oive fej; parnai: parne (párdne) | coutetebmai: couteteme föloldás, fölszabadítás; kudnetemai: kudneteme tisztelet; coggolvasai: coggolvase; oivemusai legfölső, legfőbb: oivemuse J hággai lélek: hdgga; aijai: aija nagyatya; niaddui ; maddu D., L. maddo eredet, származás; ustoi: usto kívánság; karvoi: karvo ruha; seudnedi: seudned ; jabmemi: jabmem; rainesvuoti: rainesvuot tisztaság | heibmai v. heimai v. heibmi haza; olbmai v. ólmai: olbma; kdhcelebmai v. kdhcelemai: kahcelem kisértés. — Budenz népnyelvi szövegeiben az -i-nek teljesebb je alakja is előkerül, pl. merraje: merra tenger ; kieccaje : kiecce, L. kece vég, extremitas. — Ezeken kivűl még egy allativus raggal találkozunk, t. i. s-sel. Magánosan csak elvétve fordul elő, pl. vaggin bajas solus: fölmentek a szigetre. Friis, Lappiske sprogpröver 107 (egy vefseni mesében — Budenznél suoloi). Ugyanezen s van meg némely névmási alakon, mint mönoi, tönoi, sönoi mellett monnos, todnos, sodnos, továbbá több illativus-alakú névutónal és határozónál, pl. kiihkes v. kulikas messzire: kuhke hosszú; olkos ki; tuos oda; paijas föl, fölfelé; piniíos hátra; vuoles le, alá; mangas hátra, hátra felé; mehces messzire stb. — Hozzájárult személyragok előtt mind az egyes mind a többes-számban csak az s iliativusi rag használatos, pl. ilcasan bőrömbe : ilee ; accasat atyádnak : a cce; accasane atyánkak; vaimosas szivének: vaimo (v. ö. ilcai bőrnek; accai atyának stb.) Ugyanígy használatosak a személyragokat fölvevő illativus-alakú névutók is, mint koikasau hozzám: kőik -hoz; paijelasas maga fölé : paijel fölött stb. (L. bővebben a birt. ragozásnál.) — Az s és i-t együtt, vagyis a teljesebb si ragot is megtaláljuk néhány comparativus képzővel ellátott határozó alakon, mint paijebusi fölebb, fölebbre : paije (paijeb) ; lakkabesi közelebb, közelebbre : lakká (lakkab); kukkebesi tovább