Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp nyelvtan. 1

SVED-LAPP NYELVTAN. 15 mietalahkm: mietalahke jó szerencse D. 63. vuÖsstalahkm balsors D. 63. A többes-számban az inessivusi rag a többes i-hez járul, alakja tehát isne, isn, isn, in, ín, pl. aikisne : aike ; pargoisne: pargo dolog; vaimoisne: vaimo szív; gruopieisne Kk. 109, L. gruopta sír; ussolmisne: ussolm vélemény ; | dagamisne : ddgam, L. takkem cselekvés, csinálás; duörkastemisne : duörkastem ágakkal behintés (L. turgestet ramulis sternere) D, 104. | poddusisn : poddus szétszórt, ritka D. 61.; muodisn: muode, L. muode nyugtalanság; sdlahaisn: sdlaha fogás, különösen halfogás D. 63. — karjelpelin: karjelpele karjeli rész D. 67.; pánin: pane fog D. 86.; vaimupakcasin : vaimupakcas, L. pakces szívfájdalom D. 63. — Lehet, hogy a föntebb említett mietalahkin, vuosstalahkin alakok szintén többes számban vannak. — Különösen figyelemre méltó az s-nek n-hez hasonulása ebben a szóban supmaisini. e D. 63. (D. «in der entzückung»-nak fordítja; L.-nál nincs meg), melynek sopmaisisne változatát is találjuk D. 70. — Ezen alak kulcsúi szolgál az n-es inessivus megmagyarázására; a sne-böl lett nne, aztán a végi' elkopásával nn, n. Jegyzet. A most fölsorolt inessivusi ragokat a többi lapp dialectus nem ismeri. Az iness. jelölésére külön alakjuk nincs is, és az elativusi sí-vel jelzik az inessivust is; csak a lpK.-ban találunk a több.-számban -ijn ragot. 7. Elativus. Legközönségesebben sí raggal találjuk, mely mindig a tőhöz járul, pl. melkest: melke tej; laddost: laddo mocsár; pinost: pino kín B. | ednest: edne / ahcest: ahce; álust: dia D. | peivest: peive • vadast: vada veszedelem (B. vada, L. vahda); arvost: arvo érték; seudnedest: seudúet sötétség; jabmemest: jahmem halál; allakasest: allakas magasság. — Budenz és Donner szövegeiben ezenkívül az sí-nek teljesebb ste, sta, sti alakjait is találjuk, igaz, hogy csak egy-két példában, mint röuteste vas : röute, route B.; hankahiste (D. így fordítja «von der rennthierweide»; L. nem ismeri): hankahiC?) D. 83. | akkunasti: akkuna ablak, L. ikkonD. 85; ikkunasta: ikkuna, L. ikkon D. 86. (finn ikkuna). A több.-számi elativus ragja ist, melyet Donnernél még ist, Bud.-nél pedig iste alakban is találunk; pl. pahatahkejist: pahatahkeje gonosztevő; könist hamu: kona, L. kuna B. | textaist: texta szöveg; suddoist: suddo bűn; almacist: almáé; ángelist: