Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp nyelvtan. 1

SVÉD-LAPP NYELVTAN. 13 Jegyzet. Az egyes-sz. comitativus a lpF. és lpE.-ban is in, a lpK.-ban ijn. Az oroszlappban azonban ezen ijn-en kivűl még egy más com. rag is fordul elő, t. i. -I; pl. vanzel: vans csónak (jüivre milte vtilki vanzel: a tavon elindult a sajkával NyK. XV. 139.); nieskemel: nieskem husoló kés (nieskemel kovta ioce éaicki : egy husoló késsel keresztülvágta a homlokát) NyK. XV. 141. — Lehet, hogy ebben az Z-ben megmaradt az eredetibb In finn -lla, -lla, (ered. l-nci, l-na) első része ép úgy mint sne iness. a IpS.-ban ; de az is meglehet, hogy ez Z-ben a finn nyelv hatásának egyik nyoma van meg. A többes-számi comitativus ragja i, pl. vuovdnai: vuovdn félelem Ps. 87; töméi: törne tövis Ps. 87 (vnovdnai leh ton albetovum, tass, ai töméi kronetum: félelmekkel rágalmaztattál, azon fölül tövisekkel megkoronáztattál); almáéi: almáé Ps. 92 (tasne mije aktetoveb jubmelin ja almáéi: ebben mi egyesülünk istennel és az emberekkel); judari : judar zsidó E. 197; teudnari: teudnar szolga E. 197 (te tuobbelin toro-kniktah aktén oiveolminesa ja judari teudnari Jesuseb: ekkor megfogták a katonák vezérükkel és a zsidó szolgákkal Jézust); kadneli: kadnel könny K. 126 (mon verteb kunaitporret ko laij)eb,ja jukkemasam kadneli stikotet: nekem hamut (hamukat) kell ennem mint kenyeret és italomat könnyekkel vegyítenem). — A com.-nak ezen alakja azonban nagyon ritka. Leginkább összetétellel képeztetik a többes-sz. genitivus és a kuka, kum viszonyszóval, mint pakoi knm szavakkal; rokkolvasi kum imádságokkal; vdlkogesvuotai kum kötelességekkel | kátij kum kezekkel D. 132. Jegyzet. A többi lappságban nincs a többes comitativusnak ragja, ott is a kum, kujm, gujm-maX összekötött genitivussal fejezik ki. Ez okból hajlandó vagyok föltenni, hogy a IpS. többes-sz. comitativus nem egyéb mint eredetileg több. genitivus, mely kum nélkül használva is megtartotta comitativusi értékét. 5. Essivus. — Eagja az egyes-számban a tőalakokhoz járuló n, pl. rektotasen: rektotes irány, richtschnur (rektotasen adna: irányúi birja Kk. 132); skadan: skada kár (skaclan orrot';: kárul lenni Kk. 108); savótokén: savotak, -es kivánni való, erwünscht (savotaken le Kk. 87); pelikánén: pelikán (mon leb aktalakaé pelikánén mecesne: én olyan vagyok mint a pelikán az erdőben K. 125.) \paggan: pdgga szél (pötus pággan páiven pdme: jöjj