Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp nyelvtan. 1

13 HALÁSZ IGNÁCZ. tdktite: takte csont; jaoksite: juoks (juokse) ; herkite: herke hím rénszarvas; paocite: p'ioco (pöco) rénszarvas; vadncmite : vadnem hód, biber; cobbite : cobb béka; luddite: lodde madár | kuilide : kuele hal || muonasife: muones halott (Donner fordítása szerint ; L-nál nincs meg; — leji okteb töjam, muonasite laskalam akti: er hatte den sturm gebrochen, die todten mit einander versöhnet) 88.; varrekite: varrek czipök, melyekkel jól lehet futni 84. ; krappuklié: krappuk, L. krappok börkeztyű 84.; peipnrite csapda, medvefogó (D. fordítása sz.; L.-níl nincs meg); porjaslta : porjes vitorla; (porjasita pohtannahta: a vitorlákat felduzzasztja) 66. Jegyzet. A többes-sz. accusativusának -teljes alakja az egyes-száméval összehasonlítva -itam, -item volt. A m tkpeni accusativusi rag elkopásával -ita, ite, még tovább kopással -it maradt fönn. Ennek első tagját, az i-i mint plur. képzőt említettük már a többes-sz. genitivus tárgyalásánál. A t szintén nem egyéb mint a majd valamennyi ugor nyelvben ilyen alakban előforduló többesszámi képző, mely a lappban k (h'J-vÁ változott (1. nom. pl.). — Az összetett it többes-sz. képzőt még az allativusban is találjuk. — A többes-sz. accusat. a többi nyelvjárásban kis hangalaki eltéréssel ugyanaz mint a IpS.-ban (lpF. -id; lpE. -id ,• lpK. -ijt). 4. Comitativus. — Ragja az egyes-számban egy a tőalakhoz járuló in, melybe az e véghangzó ritka kivétellel beleolvad, pl. saihtin: saihte kopja; puvvin: puvve marha; nipin: nipe kés; gollin : golle arany; kroppin : kroppe test; haddoin : haddo bosszú; dloin: álo nyáj; ahkain: ahka asszony; silbain: silba ezüst; jetanasin: jetanas óriás; piktasin : piktas ruha; aidanemin: autanem haladás, siker | jasketusein: jasketus vigasztalás Kk. 122; vuollekesvuotein és vuollekesvuotain: vuollekesvuot alázatosság, humilitas Kk. 37 és 7. Lindahl csak ezt az in ragot ismeri; előfordul azonban az irodalmi szövegekben egy teljesebb ina alakja is, melyet Donner gyűjteményében ine, ijrí változatban is találunk, pl. torvoina: torvo remény K. 13.; pakoina: pako szó K. 16.; kadnina: kudne tisztelet, gyönyörűség Ps. 77 ; nalmina : iialme száj Ps. 77 ; armoina : anno kegyelem Ps. 77; varresvuotina: varresvuot ép egészség Ps. 23. | spnggakine : spaggak dárda D. 86.; vuobtalabcijii (ucjoki nyelvjárásban : vuoktalducin: mit haar-zügeln, D. ford. szerint; L. labce habena) D. 120.