Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp nyelvtan. 1

SVED-LAPP NYELVTAN. 11 tem: arahaute kőgödör, kincses gödör; stainam: staina, stainakmeddő nőstény rénszarvas; mallasem: mallas lakoma (Pissa-Passan pardne). — A 6-n kivűl az eredeti 7?i-nek még egy v, sőt n változatát is találjuk mint accusativusi ragot, pl. atuv : cilu, L. alo baromnyáj 83.; mallasav : mallas (ceggebet mallasav állítsatok lakodalmat, richtet eine mahlzeit an) 85.; vuordnusav : vaordnus eskü 90.; stainav : staina rénszarvasborju 92 ; mdnav : mana gyermek (keseh manav jaurai: húzd a gyermeket a tóba) 120. | manun: manu (így is mdnum) 62., skerrun (így is skerrum) : skerru korong, trochus, orbiculus 62 ; tdlun: tahi major ház, finn í«/o 62; vuördnusan (így is: vuördnusarj 83; keresvuoten:, keresvuot szeretet 128.; lakkamusen: lakkamus legközelebbi (luode érit valda so lakkamusen vdnab: a golyó elveszi legközelebbi barátját) 128. — Bud. szövegében ered. m-nek v, illetőleg it-ra változását szintén megtaláljuk, de csak ez egy példában: mubbeu calmev másik szemet (mubbe(b) calme(b). — Donner megjegyzése szerint a b-s accusativus a herjedali, az ?7?-es a többi déli, az n-es pedig az éjszaki svéd-lappságban használatos. Az accusativus ragja előtt gyakran elváltozik a tő vég e-je, mint podnab: podríe férj ; lagab : lage törvény; kidlab •' kidle nyelv. — Megemlítésre méltó még, hogy Donner szövegeiben olyan accusativusi alakra' is akadunk, mely mellől a tárgyrag hiányzik, mint porjus, e. h. porjusab vitorla (porjus porri fölhúzta a vitorlát) 65. A többes-számi accusativus ragja általában it; ez is a tőhöz járul és az e véghangzót magába olvasztja, pl. corvit: corve szarv; ceakit: ceuke madárfi; treplit: treple folt; aihtikit (v. aitigit) : aihtiké'' szülék ; peljit: pelje fül | olbmait: olbma ; künait: kunaliμ pidrgoit: pidrge hús ; laikoit: laiko adósság; p^sutakit: pl

esutak fűzfa; teudnarit: teudnar szolga; c^ipotit: ci

dpot

nyak. — Donnernél a többes-sz. accusativus számos esetben hosszú i-vel is van, mint podnit: podne férj, férfi 61; aidolkit: aulolk, L. auleolg keresztrúd lapp sátor fölött, melyen a szoknyák lógnak, vitorlarúd; juoksit: juokse íj; saitit: saite dárda; spaggakit: spaggak, L. spaggok lándsa 85. ABudenz közlötte népnyelvi szövegben ésDonnernél is egykétszer a többes tárgyragnak még egy teljesebb alakja is előkerül, t. i. ite, ide B. | ite, ite, ita D., pl. kl

edkite : Wedke (kedge, kedke)

;