Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp nyelvtan. 1

SVED-LAPP NYFLVTAN. 9 albine, alme; jubmden: jubnel isten; kaudnen: kaudne, kaune holmi; hűimen: kuibme társ. — Budenznél néhány olyan szót is találunk, a hol a tő vég c-je az egyes-sz. genitivusban i-vé gyengült, mint vcírin : varé hegy; jaurin: jaure tó; kötin : kote ház (így is: varén, jauren, köten). Donner szövegeiben az egyes-számi genitivust ugyancsak n raggal találjuk; de ugyanitt több példa van arra is, hogy a genitivusi n rag el is maradhat, pl. cace vuoiai víz alá (e h. cacen vuolai) 85. 1. | nubbe sita oive (e h. sítan oive) a másik falunak feje 84. 1. | oive koiku fejhez (te le nubbe sita oive tai sitai oive koiku pötam: most a másik falunak feje ezen falvak fejéhez jött) 84. 1. | aijataka nalne a medvebőrön (e h. aijatakan n.) 83., possu úalmai a lapp sátor szájához (e h. possun n.) 83., pdive neita a nap leánya (e h. paiven n.) 103., kote dagamime a ház csinálásában v. csinálása közben (e h. köten d.) 104. Úgy látszik az n elhagyása mind nagyobb és nagyobb tért kezd foglalni és valószínűleg a IpS. is odajut majd idővel, a hová a többi lapp nyelvjárás, hogy az egyessz. gen. jelölésére nem fog külön ragot használni. — Az irodalmi szövegekben is találkozunk már az n gen. rag elhagyásával, mint: jarnem' vaivesne a halál bajában v. kínjában (e h. jamevien v.). A többes-számi genitivusnak ragja tőhöz járuló i, pl. vieljai: vielja fráter; stáloi : stdlo óriás; veholaci: veholacB.; sitai: sita falu; luotui: luotiC (L. luotoh csak többesben használatos) sivatag; kedkai: kedke, L. kedke kő; sabbeki: sabbek D. hóczipő; pakoi: pako szó; válkogesvuotai : válkogesvuot tartozás, adósság; rokkolvasi: rokkolvas L. könyörgés. — Az e véghangzó majd mindig, az a és o pedig néha beleolvad az i-be, pl. párdni: pardne • peivi: peive ; vaivi: vaive baj'; iobdesteji: tobdesteje megvalló, gyónó ; vcilji (v. ö. vieljai); keoki (v. ö. keokai); siti (v. ö. sitai), skialbmi: skidlbma gazember; poci: 'pöcorénszarvas; hangváltozással: sdmi: sabme lappság (pl. sarne' lappok, lapp emberek) B. — Donnernél az i-t megnyújtva is találjuk : pessi: pesse külső nyirfahéj; jaolgaki : juolgak lábra való, harisnya 122; neiti olke-virti nalne (virte nincs meg a szótárban, de alighanem ugyanaz mint a finn varte: szár, nyél; — a kifejezés fordítása : «a leányoknak vállára [tkp. válla szárára]») 113. Jegyzet. A többes gen. i ragja nem egyéb mint azon plurális képző, melyhez a többi esetek is járulnak; a tulajdonképeni