Nyelvtudományi Közlemények 15. kötet (1879)

Értekezések és közlések - Dr. Kiss Ignácz: Pázmány nyelve. és III. rész. - I. 177

PÁZMÁNY NYELVE. 203 a) A következő igéket, melyek manap iktelenek, ő következetesen ikesen használja: botorkázik, lángallik, lehellik, lépik, iprikálik, vacsorállik, pökik, zabállik • továbbá: avik (avul), csemetézik, csoportozik, meg-békéllik, nöszik, párállik (párolog), sérszik (sérül), szivárkozik; b) a mai ikes igék közöl hármat iktelenül használ: asz (aszik), úsz (úszik), álmod K. 489; c) a mai irodalomban vegyesen, azaz majd ikesen, majd iktelenül használt igék közöl a következőket csak iktelenül használja: bomol, buggyan, búj, hazud, külömböz, omol, oszol, romol, rokkan, vész. d) Vegyesen csak ezen ige fordul elő: foly, folyik, folyamik. A ragozás szigorúan a Révai-féle szabály szerint történik. Az igekötők. Az ige képzéséről szólván meg kell emlékeznünk az úgy nevezett igekötőkről is, melyek az ige eredeti értelmét különféleképpen módosítják. Az igekötőket illetőleg Pázmány a mai szokástól némileg eltér, mint a következő példákon látható. be-adni: feladni, vádolni. A sá- meg-békéllik; kibékül (ezt nem tán (halálkor) be-adgya a sze- használja). gény lelkeket. Pr. 970. meg-csabít: elcsábít. el-gyözni: meggyőzni. meg-érni : beérni. Meg-érte vélle el-gyülöltet: meggyülöltet. = beérte vele. el-hágni: túlhágni. meg-búsúl: elbúsulja magát. fel-fogad: megfogad, igér. A meg-enged: elenged. torkos ember fel-fogadhattya, meg-oltani: eloltani. hogy a tobzódást el-hadgya. meg-olvasni: elolvasni. K. 582. meg-tapasztalni: tapasztalni, kifel-dőzsöl: eldőzsöl. tapasztalni. fel-tisztelni: megtisztelni. meg-tetszik: kitetszik. meg-áldozni: feláldozni. meg-venni (a várast): bevenni Látni való ezen példákból, hogy meg és el vannak egymással legtöbbször felcserélve s hogy a meg igekötőt gyakrabban használja, mint a mai irodalom. Megjegyzendő még az igekötőkről átalában, hogy azokat