Nyelvtudományi Közlemények 15. kötet (1879)

Értekezések és közlések - Dr. Kiss Ignácz: Pázmány nyelve. és III. rész. - I. 177

202 KISS IGNÁCZ. alutni (altatni, zsibbasztani). A torpedó nevű hal meg-aluttyít kezünket1

) K. 18. d) -ol míveltető képző áll -ít helyett ezen igékben: másol (másít), meg-vásol (megvásít), rátol (rútít, gyaláz). e) A régi -ajt -ejt (míveltető) képző Pázmánynál már csak a mai használat szerint fordul elő; a régi alajt ige őnála már: alít (=vél, gondol). f) -lal -lel míveltető képzőt találunk ezen igékben: fagylalr fázl&l, meg-döglel (fertőztet, inficiare). g) -szt míveltető képzőt többnyire a mai esetekben használr mint: fáraszt, támaszt, szalaszt, rekeszt, terjeszt; de a mai mulaszt és fogyaszt helyett: múlat és fogyat fordul elő nála. C) A ható alak képzése -hat -het képzővel történik, mint ma. Mint kivételes (csonkított) képzést felemlítjük ezen két alakot: haraghatik (haragudhatik> , és alhatik. D) Denominalis képzések. a) Szokatlanok manap, nem ugyan képzésre, de használatra nézve a következők: istenkedik, pápálkodik, királykodikT csemetézik; istenei ( = istennek tart), tolvajol ( = lop). b) -sz (-esz, -osz) képzőt találunk -d (-ed -od) helyett a benmaradó működést jelentő igéknél, mint: fejéreszik, feketeszikT tévelyeszik. Egyéb esetekben a mai szokás szerint -d-vel képezr pl.: hivesedik, stb. c) -z képző helyett -l a képző ezen igéknél: étszakál, rendelT ollói, ösztÖriól, hálói. d) -id -ül képző helyett ikes képzést használ ezen igéknél r békéllik ( = békül), csoportozik (csoportosul), nöszik (nősül), sérszik (sérül). Ez utóbbi nem denominalis ige ugyan, de képzésre néz vehasonló az előbbiekhez. E) Az ikes igék. Az ikes igékre nézve Pázmány a következőkben tér el a mai szokástól: 1) Az

alutni alakhoz hasonlót közöl a Nyelvőr (VII, 84. 1.). A torpedó ... az embernek kezét menten elgyalutja, úgy hogy ideig tsak alig érzi.