Nyelvtudományi Közlemények 15. kötet (1879)

Értekezések és közlések - Dr. Kiss Ignácz: Pázmány nyelve. és III. rész. - I. 177

PÁZMÁNY NYELVE. toi Az igék. Szólunk I. az ige képzéséről, II. az igeidőkről, III. az ige ragozásáról, IV. az igenevekről. I. Az ige képzése. Az eredeti igék többnyire megegyeznek a maiakkal, csak néha akadunk más hangzóra. Azonban az igék továbbképzésénél s a denominalis képzéseknél találunk figyelemre méltó sajátságo­kat, melyekről itt rend szerint megemlékezni helyén valónak ialálom. Mind az eredeti, mind a képzett igék eltérései, valamint az elavult igék is, feltalálhatók a szótári részben. Aj A szenvedő alak képzése. A szenvedő alakot átalában a mai szokás szerint képezi -at -et és -tat -tet képzőragokkal; de található nála, ámbár ritkán, a) -ódik -Ődik képző is, pl.: Oly iszonyú kínokkal büntetődnek az ördögök. Ha valakitűi megbántódunk. Az is ki-tudódik Christus szavaibúi. b) Néhányszor előfordul kétszeresen képzett szenvedő alak is, mint ezekben: legeltetődik, kezdetődik. B) A míveltető alakok. a) -at -et és -tat -tet míveltető képzőkkel általában úgy alkot igéket, mint a mai nyelv; de eltérők a mai használattól a követ­kező míveltető alakok: fájtat (fájást okoz, lásst schmerz empfinden), folytat ( = folyat), fogyat (^fogyaszt), múlat (mulaszt), tűrtet (türet), untat (únat). * b) -ít képzővel Pázmánynál is többnyire denominalis képzé­seket találunk, mint: fejérit, nedvesít, erősít; de megjegyzendő, hogy a mai -ít képző helyett néha -at és -tat képzőt használ, pl.: állat ( = állít), meg-f utamtat (megfutamít) száraztat (szárít), újtat (újít). c) -ot -Öt, vagy igazabban -t míveltető képző is előfordul nála, mint kortársainál is (v. ö. Nyelvőr V, 221. 1.), pl.: nyúgotni ( — nyugtatni), büzhötni ( = büdösíteni). A te tested büdösségek mű-helye, mely meg-bíízhöti, valamit magába vészen (Pr. 63.).

Next

/
Thumbnails
Contents