Nyelvtudományi Közlemények 15. kötet (1879)

Értekezések és közlések - Dr. Kiss Ignácz: Pázmány nyelve. és III. rész. - I. 177

200 KISS IGNÁOZ. járul; a 3. személyi többes is csak ő-magok, nem pedig ők-magok sem önnón-magok, pl.: Dicsekednek ő-magok a 8zentek. Pr. 725. Ó-magok (a pásztorok) csak a juhok hasznát várják. IV. A viszonyos névmások: a' ki, a' melly, a' mi, ki, melly egyeznek a maiakkal. Használatukról a mondattani részben leszen szó. Itt csak azt jegyezzük meg, hogy a határozatlan valaki és valamely igen gyakran relativum gyanánt áll. V. Kérdő névmások : ki ? kicsoda í mi ? micsoda, mellyik l többese: mellyikek ? Correlativ névmások : melly? ( = mily, milyen? ezeket nem használja), minemű ? micsodás ? illy, Hlyen (ezt ritkán használja), olly (néha: oly), ollyan (ez ritkán fordul elő). | mennyi ? ennyi, mennyin? ennyin, hányadik ? mennyiszer? mennyiszert? hányszor? (ez igen ritkán fordul elő): annyiszor. VI. Határozatlan névmások. egyéb: személyre és dologra egyaránt használja, pl.: Könyvemet egyéb nem értheti, hanem a' ki én-tőllem tanullya értelmét Írásomnak. Pr. 392. eggyik, eggyikiink — másink (másikunk nem fordul elő) pl.: Eggyikiink szenteb másinknál. eggyink — másink Isten-előt annyit ér eggyink mint másink. külömb ( = más): KülÖmbet mond (mást mond). ki-ki. más, másik (ez utóbbi igen ritkán fordul elő); más többnyire személyre vonatkozik. minden ( = mindenki; ezt nem használja) pl.: minden tudgya és mindenek tudgyák. mindenik. minnyájan. néhány és néhányan. némelly. sok, sokan és sokak (ez utóbbi igen ritka); ennek ellentéte : kevés, kevesen, kevesek. valaki, egy valaki, valamelly, valamellyik, valamennyi és valamennyin. akár ki, akár melly, akár mi. bár ki, bár melly, bár mi.