Nyelvtudományi Közlemények 15. kötet (1879)

Értekezések és közlések - Dr. Kiss Ignácz: Pázmány nyelve. és III. rész. - I. 177

192 KISS IGNÁCZ. 1. -ha -he és -han -ben nincsenek szorosan megkülömböztetve. Bár átalában a hova ? kérdésre közönségesen -ha -be áll, a hol T kérdésre pedig -han -ben; de néha, különösen szólásmódokban, egyik a másik helyett áll, pl.: fülében rágom, nyargalőban hocsájt,. áruban hocsájt. Pr. 356. 2. -hói -bői, -ról -röl és -tői -tol váltakozik -búi -hűl, -rúl -rűl és -tíd -tül-Yel. 3. -t mint helyrag fordul elő ezen esetekben: Egert (Egerben), Csatárt (Csatáron). K. 247. 4. -vá, -vé helyrag ezen szóban: Váraddá (Váradra): Váraddá szakad az út. 0. -úl -ül rag megelőző j betűvel járul a névhez, ha ez magánhangzón végződik, mint: vakmerőjűl, példájid. Sajátságos mind alakilag, mind értelemre nézve ezen kifejezés : atyúl anyui egy velem = ugyanazon atyja és anyja^ van velem, vagy: atyára és anyára nézve egy velem. Pr. 128. 6. -n gyakran az o hangzóval járul a névhez a helyett, mint: bizonyoson, okoson ; — sajátságos : szomjúhon, holott a melléknév mindig szomjú alakban fordul elő. 7. A régi -lan -len rag (L. Nyelvőr I, 368. 1.) Pázmánynál i& előfordul néha, pl.: lappangólan, érőlen, vágolan, versengőién.1} Látni való, hogy mind ezen esetekben a rag az igenóvhez járult s módhatározó értelme van. — Előfordul holtomiglan is; de itt már pleonastice járult a rag a már viszonyragos névhez s nincs értelemmódosító ereje. Ehhez hasonló ideiglen: hosszú ideiglen való. 8. -leg rag igen ritkán fordul elő ; csak ezen esetekben találtam : elegyesleg, közösleg. Ezen rag is módhatározót képez. (V. ö. Nyelvőr. VII, 534. 1.) II. A birtokragozás. A birtokragozásnál előforduló sajátságok a következők. 1. Az egybirtokú egyes 3 személyi rag a felhangú neveknél többnyire i, mint: kerti, itíleti, réti, hiti, höcsülleti, tűzi. Néha azonban ugyanazon szó majd i, majd e ragot vesz fel, mint: *) Lásd az igehatározókról szóló fejezetet.